Ömlik a tőke hazánkba

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Világbanki jelentés. A kelet-európai és közép-ázsiai térség országai közül Magyarország tavaly 9 milliárd dollárral (!) a negyedik helyen állt a külföldi működőtőke-beáramlás nagyságát tekintve – állítja a Világbank legfrissebb, a globális pénzügyi folyamatokról számot adó jelentése.

A hazai illetékesek közül többen is felkapták a fejüket a hírre, hiszen a magyar statisztika csak 4 milliárd eurónyi (bő 5 milliárd dollárnyi) FDI-beáramlásról tud.
Az összesen 23 országot magában foglaló kelet-európai és közép-ázsiai régió 2006-ban a fejlődő országokba érkező FDI több mint egyharmadát, a GDP-jük 4,6 százalékát jelentő 116 milliárd dollárt fogadta be. Ez az összeg 2004-ben még csak 62,8 milliárdra, a GDP 3,6 százalékára rúgott.

Az FDI-nál is látványosabban ugrott meg azonban az elmúlt évek során a magánforrásból származó hitelek beáramlása a térségbe: a 2001-es 0,4 milliárd után tavaly már elérte a 144 milliárd dollárt, ez a fejlődő országokba kihelyezett privát hitelek összegének közel kétharmada. A jelentés a magyarországi bankokat is azok közé sorolja, amelyek külső források bevonásával elégítették ki a megugró belföldi hitelkeresletet. Hazánk mellett Romániában, Ukrajnában és a balti államokban is a kihelyezett kölcsönök fele külföldi valutában denominált, s ezt a Világbank egyre aggályosabbnak tartja az árfolyamkockázat szempontjából.

A nettó tőkebeáramlás a térségbe összeségében 241 milliárd dollárral rekordot döntött tavaly, 71 milliárddal haladva meg a 2005-ös értéket. Míg abban az évben a fejlődő országokba irányuló nettó tőkebeáramlásból régiónk 35,5 százalékkal részesült, addig tavaly ez az arány már 42,6 százalék volt. Az elmúlt öt évben különösen a magántőke-beáramlás ugrott meg: a 2001-es 27 milliárdról a 2006-os 271 milliárd dollárra (a régiós GDP-hez viszonyított arányában a két szám 2,8, illetve 11 százaléknak felel meg). Ezzel szemben a külföldi kormányzati forrásból származó hitelek állománya éppen hogy tovább csökkent, miután tavaly a törlesztések öszszege 30 milliárd dollárral haladta meg az új kölcsönök felvételét. Ez elsősorban Oroszország „számlájára írható”, amely olajbevételeinek köszönhetően tavaly 22 milliárd dollár kifizetésével letudta a párizsi klub országaival szemben még a szovjet időkből fennállt adósságát.

Makrogazdasági előrejelzésében a Világbank azt jósolja, hogy a régió tavalyi 6,8 százalékos GDP-bővülése az idén a fenntarthatóbbnak ítélt 6 százalékra esik vissza, és 2009-ig ezen szint körül is marad. Magyarország esetében az idén mindössze 2,4 százalékos növekedés várható a költségvetési és monetáris szigorítások eredményeként, ez 2009-re 4 százalékra gyorsulhat fel. A térség egészét tekintve a gazdasági lassulást a Világbank részben az FDI és más pénzügyi eszközök beáramlásának várható lassulásával magyarázza, ezt pedig a nyugat-európai országokban esedékes monetáris szigorítással hozza összefüggésbe: ez ugyanis megemeli a fejlődő piacokon való befektetések alternatív költségét (opportunity cost).

Forrás: Világgazdaság

---