Őrző-védő cégek adócsalással vádolt vezetőinek pere kezdődött el Szegeden


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vádirat szerint mintegy 460 millió forint forgalmi adót és járulékot nem fizettek be azok az őrző-védő cégek, amelyek vezetőinek pere hétfőn kezdődött el a Szegedi Törvényszéken.

A négy férfit bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja az ügyészség.

A vádirat szerint az első- és a másodrendű vádlott 1998-tól foglalkozik őrzés-védelemmel. A két férfi 2013-ban és 2015-ben vásárolt meg egy-egy országszerte tevékenykedő, őrzés-védelemmel foglalkozó céget. A harmadrendű vádlottal 2015-ben ismerkedtek össze, és megállapodtak abban, hogy a férfi valótlan tartalmú alvállalkozói számlákat biztosít számukra.

A bűnszervezet előbb kétlépcsős-, majd később háromlépcsős céghálózatot épített fel. Céljuk az volt, hogy munkavállalóik után ne kelljen közterheket, valamint a vagyonvédelem, az általuk nyújtott szolgáltatás után áfát fizetni.

Hirdetés


Töltse le ingyenesen „
A 2022. évi őszi adóváltozások” című 3 részes összefoglaló írást!Szerezzen első kézből, a Pénzügyminisztérium szakembereitől információt a 2023. január 1-jén életbe lépett adóváltozásokkal kapcsolatban.Regisztráljon, és azonnal érkezik az anyag első része!

A harmadrendű vádlott toborozta az ügy további 11 vádlottját, az időnként cserélgetett, az ügyészség által bukócégeknek nevezett vállalkozások fiktív vezetőit. A harmadrendű vádlott előbb 6, majd 8 százalék jutalék ellenében biztosított alvállalkozói számlákat a két őrző-védő cég vezetőinek. A bukócégekhez jellemzően napi két órára jelentették be a munkavállalókat, de ők legalább napi 8, heti 40 órát dolgoztak le, előfordult, hogy havonta 250-300 órát is szolgálatban voltak.

2015 és 2019 között a cégháló legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás után fizetendő áfát bár részben bevallották, de azt csak elvétve – legfeljebb néhány százezer forintnyi nagyságban – fizették meg. A vagyonőrök beosztását, a dolgozók átjelentését, az új munkavállalók bejelentését a szolgálatvezetői feladatokat ellátó negyedrendű vádlott végezte.

Az ügyészség az első- és a másodrendű vádlottra nyolc-nyolc év, a harmadrendű vádlottra öt év, a negyedrendűre öt és fél év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta arra az esetre, ha beismerő vallomást tesznek és lemondanak a tárgyalás jogáról. A bűnszervezetben részt vevő vádlottakkal szemben több millió forintos pénzbüntetés és vagyonelkobzás kiszabását is kérte a vádhatóság.

A további vádlottakra három, illetve két év börtönbüntetést kért az ügyészség, egy részük esetében lehetőséget látva a szabadságvesztés felfüggesztésére. Az eljárás februárban a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).