Ősszel múlhat ki a haláladó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Borítékolható, hogy az adóreformról szóló őszi viták részévé válik az örökösödési illeték ügye, erről ugyanis a kezdeti egyetértés ellenére a nyár elején nem született megállapodás a pártok között.

Az MSZP-ben már május végén úgy fogalmaztak, hogy az őszi adóalkudozás keretében vennék elő az örökösödési illeték ügyét. A „haláladó” a májusi MDF-es adócsomag részeként került a figyelem középpontjába, a kormány és az MSZP azonban a fórumos felvetések közül csak az örökösödési illetékkel és az adóamnesztiával kapcsolatos javaslatokat vette részletesen szemügyre, ám politikai döntés még egyik kérdésben sem született. Jó esély van azonban arra, hogy a 2009-es adó- és járulékszabályok megszavazásáért cserébe felkínálják valamelyik ügyet a Magyar Demokrata Fórumnak. Mindenesetre az örökösödési illetéknél az MDF eredeti indítványát nem támogatja az MSZP, ahogy érdemben nem nyilatkozott a Fidesz később tett javaslatáról, s nem állt elő saját elképzeléssel sem.
A fórum eredetileg azt szerette volna, ha az egyenes ági rokonok, a házastársak és a testvérek számára 18 millió forintos értékhatárig nulla lenne az örökösödési adó mértéke. Az MDF kezdeményezésére az országgyűlési pártok május és június folyamán többször is egyeztettek a „haláladó” részleges kivezetéséről, ám végül nem jutottak megállapodásra. Ezért maga az MDF sem nyújtotta be törvényjavaslatát a
T. Háznak, mivel – mint azt lapunk kérdésére Herényi Károly, a párt frakcióvezetője leszögezte – azt szeretnék, ha mind az öt országgyűlési párt támogatná a tervezetet, ez azonban egyelőre csak a nyilatkozatok szintjén valósult meg, a részletekről nem sikerült megállapodni. Igaz, az MDF időközben emelte is a tétet, és a legutóbbi javaslatuk szerint már 25 millió forintnál húznák meg az adómentesség határát. Efelett, valamint nem egyenes ági rokonok esetében ugyanakkor 10 százalék lenne az illeték mértéke, a jelenlegi 6–40 százalék közötti kulcsok helyett. A 25 millió forintos limit szerepel a fideszes javaslatok között is: a legnagyobb ellenzéki párt az ennél kisebb értékű lakások öröklését mentesítené az illeték befizetése alól, míg más vagyontárgyak esetében 18 millió forintnál húznák meg a mentesség mértékét.

A szocialisták az utolsó, még a tavaszi ülésszak végén, június elején tartott megbeszélésen is sokallták a 18 milliós határt. Ehelyett csupán azt tudnák vállalni, hogy méltányossá tegyék az örökösödési illetéket, vagyis az első és a második örökösödési fokot összevonnák, s ebben a kategóriában egy „méltányos” sávban biztosítanák az illetékmentességet, ennél többet azonban lapunk kérdésére nem árultak el. Az első csoportba tartozik a gyermek, a házastárs, a szülő, valamint az eltartott szülő nélküli unoka, míg a második csoportot az unokák, a nagyszülők és a testvérek köre képezi.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.