Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő kft., amely a 2022-es üzleti évéről 2023. május hónapban elfogadta a beszámolóját. A beszámoló elfogadásakor a taggyűlés osztalékot nem hagyott jóvá, holott egyébként volt erre fedezet. 2023 szeptemberében a társaság tagjai osztalékelőleget kívánnak felvenni. Használható-e erre a célra a 2022-es üzleti évről szóló, 2023. májusban elfogadott éves beszámoló? Álláspontunk szerint igen, hiszen az 6 hónapon belüli. A taggyűlés által jóváhagyott osztalékelőleg után meg kell-e fizetni az adóelőleget a 2023. III. negyedévi kiva-előleg bevallásakor? (Az osztalék forrása kivás eredmény.) Az Adó szaklap szakértője vállaszolt.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:186. § (1) bekezdés a) pontja szerint a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha – többek között – közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 21. § (6)–(7) bekezdései szerint, ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.
Az előzőek alapján tehát közbenső mérleget kell készíteni minden olyan esetben, amikor azt jogszabály kifejezetten előírja. A Ptk. hivatkozott rendelkezése az osztalékelőleg kapcsán előírja, hogy a szükséges fedezet megállapításához kötelező a közbenső mérleg elkészítése. Ebből adódóan az éves beszámoló akkor sem alkalmas a fedezet alátámasztására, ha azt 6 hónapon belül fogadták el.
A Ptk. 3:186. § (3) bekezdése szerint, ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. Az Szt. 29. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaságok az osztalékelőleget követelésként tartják nyilván. Az osztalékelőleg tehát nem minősül jóváhagyott (fizetendő) osztaléknak. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kisvállalati adóelőleg alapjában a jóváhagyott (fizetendő) osztalékot kell figyelembe venni, az osztalékelőleget nem. Amennyiben az osztalékelőleg jóváhagyott osztalékká válik, úgy a 2023-as adóévi elszámoló bevallásban kell azt növelő tételként számításba venni.
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2023/12-13. számában jelent meg.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
