Óvatosan az áfabesorolással!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon egyre több vállalkozás foglalkozik termék gyártásával, de adózási szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy saját termékeket gyártanak értékesítésre, vagy megbízásra dolgoznak.

Óriási a különbség a gyártás és a bérgyártás között

Magyarországon egyre több vállalkozás foglalkozik termék gyártásával, de adózási szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy saját termékeket gyártanak értékesítésre, vagy megbízásra dolgoznak. Vagyis utóbbi esetben jellemzően egy külföldi megrendelő számára végeznek bérgyártást az általa biztosított nyersanyagokból. Láthatjuk, nagyon is sokba kerülhet egy tévedés az ügylet besorolásával kapcsolatban.

A bérgyártás a megrendelő által biztosított nyersanyagokból szolgáltatásnak számít, ugyanakkor teljesen más megvilágításba helyezheti a tevékenység besorolását, ha bizonyos alkatrészeket vagy akár jelentősebb mennyiségű részegységet a gyártó biztosít a termék elkészítéséhez. Nagyon fontos tehát az ügylet helyes megítéléséhez figyelembe venni a gyártó és a megbízó által biztosított anyagok mennyiségét, arányát, ahogy a megbízás összes körülményének vizsgálata is érdekes lehet abból a szempontból, hogy a konkrét tevékenységet még bérgyártásként, tehát szolgáltatásnyújtásként kell-e kezelni, vagy esetleg már termékértékesítésbe fordul.

Amíg a gyártó által biztosított anyagok, alkatrészek nem érnek el egy jelentős mennyiséget, a tranzakció természete egyértelműen nem változik meg, és a gyártó nem végez értékesítést, hanem szolgáltatást nyújt. De sajnos nagyon ritkák a fekete-fehér, a teljesen tiszta helyzetek, minden ügyletet esetenként kell megvizsgálni a fenti szempontok és a felek szándékai alapján.

Nevezetesen nem szabad ignorálni, hogyha a megrendelő érdekelt-e a gyártó tevékenységében (például az ő általa biztosított anyagokból készül el a termék, vagy az ő termékeit szereli össze, gyártja le a megbízott vállalkozás) ahogy azt sem, ha ezzel ellentétben inkább a gyártó által elkészített javak értékesítéséről van szó. A rossz interpretáció és besorolás jelentős áfakockázatot hordozhat mind a két fél számára.

A bérgyártás az áfa szempontjából szolgáltatásnak számít, méghozzá általános B2B szolgáltatásnak, ami azt jelenti, hogy a teljesítés helye az a hely, ahol a megbízó székhelye, vagy telephelye van. Feltételezve, hogy a megrendelő egy Magyarországon áfa szempontjából telephellyel nem rendelkező külföldi adóalany, a teljesítés helye nem Magyarországon van, vagyis a gyártónak áfa nélküli, fordított adózású számlát kell kiállítania.

Vajon, ebben a helyzetben biztosan nincs a gyártónak valamilyen kiegészítő kötelezettsége az áfa szempontjából? Könnyű lenne azt felelni, hogy nincs, de ez csak akkor van így, ha a gyártó valóban csak a gyártásért felelős, és sem a nyersanyagok, sem a késztermékek szállításába nem vonják be. Sőt, még akkor is felmerülhetnek a gyártónál bizonyos kiegészítő kötelezettségek, ha a gyártó nem vesz részt a szállításban (hiszen a gyártó “csak” szolgáltatást nyújt).

Ugyanis – ha a nyersanyagokat, alkatrészeket a megrendelő telephelyéről a gyártó telephelyére szállítják, és később vissza – a megrendelőnek nem keletkezik áfa-kötelezettsége Magyarországon, vagyis nincs szüksége adószámra. A szállításhoz sincs szükség regisztrációra, ha a szállítmány maga a jelzettek szerint kívül esik az áfa körén. De ha szállítmány EKAER-köteles, adószám hiányában a megrendelő nem tudja bejelenteni a fuvart, ezért a gyártónak kell ezt megtennie. Ezért – bár az EKAER-köteles termékek köre meglehetősen leszűkült – érdemes alaposan ellenőrizni és végiggondolni a megrendelő magyar áfa-státuszát és a gyártó kapcsolódó kötelezettségeit. Továbbá az sem árt, ha ezeket a kérdéseket már a szerződésben rögzítjük, és feladatokat ennek alapján allokáljuk a felekhez.

Még ha a bérgyártás nem is teremti meg a megrendelő áfakötelezettségét Magyarországon a fent leírt körülmények között, sajnos egy-egy eddig végig nem gondolt részlet megváltoztathatja ezt a helyzetet. Ha például az ügyfél egy harmadik féltől rendel feldolgozandó anyagokat, és közvetlenül a gyártóhoz szállíttatja, a regisztrációmentesség lehetősége azonnal megszűnik, és az ügylet áfakötelessé válik. Ahogy akkor is ez a helyzet, ha a készterméket nem szállítják vissza a megrendelőhöz, hanem Magyarországról közvetlenül egy újabb szereplőnek értékesítik.

Mindebből levonható az a tanulság, hogy mint mindig, a feleknek ezekben az esetekben is rendkívüli gondossággal és precizitással kell elemezniük és adminisztrálniuk az ügylet minden részletét. Még jobb, ha kétséges esetekben külső szakértőt, tapasztalt adótanácsadót vonnak be az ügylet értékelésébe.

Forrás: LeitnerLeitner

A teljes cikk itt érhető el: https://adozasrolerthetoen.blog.hu

---