Pandora szelencéje kinyílt
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Pandora-papírok néven nyilvánosságra került adatok egy régóta tartó vitát is új megvilágításba helyeztek. A vita kérdés úgy szól, hogy felhasználhatók-e az illegális úton megszerzett adatok bizonyítékként az igazságügyi eljárásokban?
Világszerte méltán váltott ki nagy érdeklődést az ún. Pandóra papírok (Pandora papers) nyilvánosságra hozatala. Bár ez korántsem az első jelentős kiszivárogtatás, de most októberben került sor az eddigi legnagyobb mennyiségű off-shore dokumentum közzétételére. Az érdeklődést nemcsak az adatok mennyisége és érzékenysége, hanem a hozzájuk köthető szereplők is fokozták. Összesen 11,9 millió pénzügyi dokumentumot tartalmaznak a Pandóra papírok, 2,9 terabájt terjedelemben. Az iratok 35 kiemelt személyt, volt és jelenlegi államfőt és miniszterelnököt, uralkodót érintenek, többek között Andrej Babis cseh miniszterelnököt (aki azóta már részben a kiszivárogtatás miatt a legutóbbi parlamenti választást is elveszítette), a jordán királyt, Zelenszkij ukrán elnököt, a katari emírt és még másokat. Emellett 330 ismert politikus, üzletember, celebritás is az érintettek között van, 130 ismert milliárdos 45 országból, többek között négy honfitársunk is az ügyfelek között szerepel.
A leleplezés a görög mitológiából kapta a nevét, Pandóra volt a görög hitvilág szerint az első teremtett nő (ő volt a görögök Évája), akit Prométheusz bűnéért (ő volt az, aki elrabolta a tüzet az égiektől és az embereknek adta) büntetésként küldtek a földre az emberek közé. Prométeusz testvéréhez, Epimétheuszhoz adták felesül Pandórát. Mikor útra kelt Epimétheusz, figyelmeztette feleségét, hogy van egy lezárt szelence, amihez nem nyúlhat. A kíváncsi asszony kinyitotta szelencét és abból kiszabadult minden baj, bánat, betegség, nyomor. Pandóra ugyan gyorsan visszazárta a szelencét, de akkor már csak a remény maradt benne. Nos erre a mitológiai történetre utal a név: kinyílt Pandóra szelencéje, ami bizony sok bajt hozhat azokra, akik eddig az off-shore paradicsomokban biztonságban érezhették magukat.
A Pandóra papírokat az oknyomozó újságírók nemzetközi konzorciuma, az ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists) hozta nyilvánosságra október 3-án. Ez egy 1997-ben alapított, washingtoni székhelyű szervezet, amely világszerte 280 oknyomozó újságírót tömörít, 100 szerkesztőséggel állnak szoros kapcsolatban és több országban vannak fizetett munkatársaik, így például Magyarországon is.
A szervezetet Charles Lewis hozta létre, kezdettől azzal a szándékkal, hogy a korrupciót, pénzmosást leleplezzék. Kezdetben kizárólag amerikai ügyekre specializálódtak, a célkeresztben a dohányipar ill. a lobbitevékenység állt. A nemzetközi figyelmet 2014-ben vonták magukra a LuxLeaks üggyel, amelynek során Luxemburgban bejegyzett off-shore cégeken keresztül 350 amerikai vállalat adóelvonási gyakorlatára mutattak rá. Ezt folytatódott 2015-ben a SwissLeaks üggyel, itt svájci bankok ügyfeleinek adatait hozták nyilvánosságra, majd 2016-ban a legnagyobb visszhangot kiváltó Panama Papers ügy következett. A Pandora Papers előtt ez volt a legátfogóbb leleplezés az ICIJ történetében: 11,5 millió dokumentumot hoztak nyilvánosságra, a Mossack-Fonseca off-shore specialista ügyvédi cég teljes iratállományát, ami 14 ezer ügyfelet és 214 ezer off-shore céget érintett.
A következő évben menetrend szerint érkezett a Paradise Papers, ami a Cayman-szigeteken bejegyzett Appleby nevű off-shore specialista iroda anyagait tárta a nyilvánosság elé. Ezek a dokumentumok a Brit Virgin szigeteken bejegyzett off-shore cégek adatait tartalmazták. Majd következett négy év szünet és ezt követően minden idők legjelentősebb adatszivárgását jelentették be. A munkában 91 szerkesztőség vett részt, többek között olyan nagytekintélyű médiacégek is, mint a Washington Post, a Le Monde, az El Pais, a Süddeutsche Zeitung, a The Guardian és még magyar résztvevő is volt: a Direkt36.
A mostani eset egyik fontos üzenete, hogy bár globális kiterjedésű hálózatot mutatnak be, de feltárt adatok súlypontja egyértelműen az amerikai cégek ügyeire esik, összhangban az új amerikai adminisztráció azon törekvésével, hogy lezárja az adó elkerülések és korlátozza az adóoptimalizáció lehetőségeit. A feltárt papírok szerint az off-shore cégek jelentős része a kedvező adórendszerrel működő amerikai államokban, így például Delaware-ban, Alaszkában, Dél-Dakotában Nevadában és Texasban működik.
Ezek az adatszivárgások egy régóta tartó vitát is új megvilágításba helyeztek. A vita kérdés úgy szól, hogy felhasználhatók-e az illegális úton megszerzett adatok bizonyítékként az igazságügyi eljárásokban? Korábban ezt a jog tételesen kizárta. Azonban ezekben az ügyekben a gyakorlat egyértelműen afelé tart, hogy ez lehetséges. A feltárt ügyek jelentős részében indult adóvizsgálat és jónéhány elmarasztaló jogerős ítélet is született. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyilvánosságra hozott ügyfelek nem feltétlenül követtek el bűncselekményt, hiszen az off-shore vállalatok fenntartása törvényes, mint ahogy az adóoptimalizációt sem tiltják a törvények. Amennyiben a tulajdonosok igazolni tudják, hogy az itt forgatott pénzek eredete törvényes, akkor nekik semmiféle hátrányos jogi következménnyel nem kell számolniuk. Ez viszont egy másik súlyos törvényességi problémára hívja fel a figyelmet, mégpedig a jogos adatvédelmi aggályokra ill. a magánélet biztonságára és szabadságára vonatkozó alkotmányos jogok sérelmére. Hiszen aki semmilyen törvénytelenséget nem követett el, azt megilletik ezek a jogok és a nyilvánosságra hozatal súlyosan sérti ezeket a jogokat. Ezekre a kérdésekre nincs egyértelmű és megnyugtató válasz.
A Pandora Papers másik fontos tanulsága, hogy ez összhangban van az OECD által szorgalmazott és immáron 130 ország által támogatott globális minimum adó bevezetésével. Ez a GLOBE 2. pilléreként ismert rendszer egy 15%-os globális minimum adó bevezetését szorgalmazza és ezt kiegészítené azzal, hogy a 20 milliárd USD éves bevételt elérő nemzetközi vállalatok esetében a 20 milliárd USD feletti forgalomra jutó nyereség 25%-át felosztják az értékesítési piacok között. Az ICIJ tevékenysége egyértelműen a piac megtisztulása, a transzparencia erősödése irányába hat és felgyorsíthatja az OECD ill. az amerikai adminisztráció ezirányú lépéseit.
A megtisztulás a sorozatos adatszivárgások következményeként megkezdődött, de a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az eddig nyilvánosságra hozott adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik. Feltűnő, hogy a transzparencia tekintetében szintén nem jeleskedő távol-keleti cégek ill. adóparadicsomok kimaradtak az eddigi adatfeltárásokból. Szakértői becslések szerint mind Singapore, mind Hong Kong, Macau jelentős szerepet játszik az adóeltitkoló és adó optimalizációs gyakorlatokban. Ennek okát sokan abban látják, hogy viszonylag kevés amerikai ügyfél bízik az ázsiai , távol-keleti off-shore lehetőségekben és ezért kevés az amerikai érintett ezen a területen. Ha tényleg igaz, hogy a legutóbbi leleplezés is csak a jéghegy csúcsát érinti, akkor számíthatunk arra, hogy a közeljövőben újabb off-shore ügyek kerülnek terítékre.
A cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
