PDF-számla: megoldás vagy időzített bomba (2.) Koronavírus

Szerző: dr. Németh Szilvia
Dátum: 2020. május 19.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Cikksorozatunk első részében arról volt szó, hogy mi a NAV álláspontja a PDF-számlákkal kapcsolatosan általában és a járványhelyzetben. A második részben az uniós szabályozással foglalkozunk.

A sorozat első részét itt olvashatja.

Az EU-s szabályozási háttér

Szakmai berkekben a mai napig találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy a magyar áfa-előírások szükségtelenül szigorúak az uniós szabályozáshoz képest, mert míg a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa ie.) még csak nem is ismeri az elektronikus számla fogalmát, addig az Áfa tv. nemcsak hogy definiálja ezt a számlatípust, de ráadásul a kibocsátás és befogadás formájától teszi függővé azt, hogy egy bizonylat elektronikus számlának minősül-e.

Valójában a Héa ie. 217. cikke 2010. augusztus 11. óta már tartalmazza a következő definíciót: „»elektronikus számla«: az ezen irányelvben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be”. Az Áfa tv. 2013-tól ezt a fogalmat vette át, tehát a fogalom hatályos meghatározása összhangban áll az uniós szabályozással.

A Héa ie. módosítását a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló 2010/45/EU tanácsi irányelv (a továbbiakban: SID) vezette be, amely az e-számla fogalmának újraalkotásán kívül kimondta, hogy az elektronikus számlák hitelessége és tartalmuk sértetlensége az elektronikus adatcserén (EDI) és a fokozott biztonságú elektronikus aláíráson kívül más technológiákkal is biztosítható, ezért az adóalanyok számára nem írható elő, hogy egy adott elektronikus számlázási technológiát alkalmazzanak (technológiai semlegesség); illetve hogy a papíralapú és az elektronikus számlák papíralapú és az elektronikus számlák esetében azonos elbírálást kell alkalmazni (a két számlatípus egyenértékű).

Az új szabályozás egyik fő célja az volt, hogy az elektronikus számlázás alkalmazásának meglévő terheit és korlátait felszámolja, mivel az elektronikus számlázás alkalmazása segíthet a vállalkozásoknak a költségek csökkentésében és a versenyképesebbé válásban.

Az Európai Bizottság 2020. február 10-én kelt jelentésében (a továbbiakban: Jelentés) megállapította, hogy a módosításokat EU-szerte hasonlóan vezették be. Helytelen átültetés miatti probléma nem merült fel még akkor sem, ha a nemzeti rendelkezések kis mértékben eltérnek az irányelv szövegétől. A Bizottság hangsúlyozta, hogy „a SID az adminisztratív terhek csökkentésében a legnagyobb hatást azzal érte el, hogy nagyobb mértékben elterjedt a strukturálatlan e-számlázás, mert ez olyan egyszerűsítést jelentett, amely a vállalatokat a papír alapú számlákról a PDF formátumra való átállásra sarkallta.” A Jelentés szerint a strukturálatlan e-számlák olyan számlák, amelyeknek nincs előírt vagy speciális formátumuk, és amelyeket elektronikus úton továbbítanak, pl. e-mailben PDF-csatolmányként vagy faxon, és a fax fogadása elektronikusan (nem papíron) történik. A Bizottság megállapította, hogy a vállalkozások adminisztratív terhei tekintetében a strukturálatlan számlázás elterjedése miatti tehercsökkenés a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások helyzetét javította, tekintettel arra, hogy ők azért kezdték el alkalmazni a strukturálatlan e-számlázást, mert nem rendelkeztek a strukturált e-számlázás követelményeit kielégítő eszközökkel.

A Jelentés az irányelv fő hiányosságai között jelölte meg azt, hogy a megbízható ellenőrzési nyomvonalat biztosító üzleti ellenőrzések (BCAT) nem egyértelműek, ami azért problémás, mert bár a SID (a 233. cikkben) lehetőséget biztosít az adóalanyok számára, hogy saját maguk határozhassák meg annak módját, ahogyan a számla eredetének hitelességét és tartalmának sértetlenségét bizonyítják, a gyakorlatban azonban csak az elektronikus aláírást, az elektronikus adatcserét és a BCAT módszerét alkalmazzák. Vagyis valamennyi olyan vállalat számára, amely nem választotta az elektronikus aláírást vagy az elektronikus adatcserét, a BCAT az alapértelmezett módszer az e-számla eredete hitelességének és tartalma sértetlenségének bizonyítására. Ez pedig azt is jelenti, hogy az aláírás nélküli PDF formátumú e-számlákat alkalmazó legtöbb, ha nem az összes vállalatnak BCAT rendszert kell működtetnie, azonban a vállalatok ezt a szabályt korlátozottan követték, és az adóhatóságok is csak korlátozottan szereztek érvényt neki.

Ennek nagyrészt a kevés rendelkezésre álló információ lehet az oka. A Héa ie. nem határozza meg részletesebben a BCAT-ra vonatkozó szabályokat, így mind az adóalanyok, mind az adóhatóságok csak a tagállami szabályozásokra és az Európai Bizottság által készített Magyarázatokra tudnak támaszkodni, a rendelkezésre álló információkat pedig a gazdasági szereplők nem tartják megfelelőnek és eléggé egyértelműnek.

Szintén jelentős hiányosságként jelölte meg a Bizottság az archiválási szabályok összetettségét. Az archiválásról a SID nem rendelkezik. A Jelentés megállapítja, hogy az irányelv átültetése óta az archiválási szabályok – eltérő mértékben – összetettebbé váltak, szabályozásuk pedig széttagoltabb lett. Ennek oka, hogy egyes tagállamok nagyon részletes szabályokat fogadtak el a pénzügyi dokumentumok elektronikus archiválásáról, ami egyértelműen az e-számlákra is vonatkozik. Az érintettek csaknem 40 %-a úgy gondolja, hogy az e-számlák archiválására vonatkozó nemzeti jogszabályok nagy terhet jelentenek, betartásuk pedig nehézségekbe ütközik. (Cikksorozatunk első részében említettük, hogy az archiválási előírások a magyar adózók számára is nehézségeket okoznak.)

Mindazonáltal a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az említett problémákat nem célszerű irányelvi szinten orvosolni.

  • A BCAT esetében ennek az az oka, hogy a BCAT célja különböző típusú üzleti folyamatok egyidejű kezelése, és az irányelvbe beépített bármilyen meghatározás korlátozhatja az alkalmazási körét, és azzal a kockázattal járhat, hogy a technológiai fejlődés következtében túlhaladottá válik. Továbbá a Bizottság megállapította, hogy úgy tűnik, az adóhatóságok kisebb jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az e-számlák eredetének hitelességére és tartalmuk sértetlenségének bizonyítására vonatkozó szabályok szigorúak legyenek, mert e-jelentési kötelezettségeket írnak elő. Végezetül fennállna a vállalkozások, különösen a kkv-k terhei növekedésének a kockázata. A Jelentés a BCAT egyértelműbb meghatározására a Bizottság által készített Magyarázatok című dokumentum esetleges kiegészítése mellett a tagállamokban bevált gyakorlati megoldások megosztását ajánlotta, ehhez járulhatna még az e-számlák jogi meghatározásának további pontosítása.
  • Az archiválási szabályok tekintetében a Bizottság szerint nehéz lenne uniós szinten beavatkozni, mert a számlák tárolására vonatkozó részletes előírásokat a tagállamok határozzák meg. A digitális megoldások fejlődésével e területen előtérbe kerülhet például az a kérdés, hogy hasznos lehet-e a számlák tárolására egy európai felhőszolgáltatási szabvány kidolgozása.

A Jelentésben említett Magyarázat („Magyarázó megjegyzések: A hozzáadottérték-adó számlázásával kapcsolatos szabályok” című dokumentum” az e-számla fogalommeghatározása körében leírja: ahhoz, hogy a héa-irányelv szerint egy számlát elektronikus számlának lehessen tekinteni, elektronikus formában kell kibocsátani és kell befogadni. A formátumot az adóalany választja meg. Ide tartoznak a strukturált üzenetként (például XML) vagy más elektronikus formátumban (például email PDF melléklettel vagy elektronikus, nem pedig papíralapú formátumban kapott fax) megjelenő számlák. A számla elektronikus formátumának típusa nem lényeges, csak az, hogy a számla a kibocsátáskor és a megérkezéskor elektronikus formátumú legyen.

Egy számla akkor tekinthető kibocsátottnak, ha a termékértékesítő, illetve a szolgáltatásnyújtó vagy a nevében fellépő harmadik fél, vagy önszámlázás esetében a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője a számlát úgy bocsátja rendelkezésre, hogy azt a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője megkaphassa. Ide tartozik, ha a termék beszerzőjének illetve a szolgáltatás igénybevevőjének az elektronikus számlát például emailen vagy biztonságos kapcsolaton keresztül közvetlenül, vagy például egy vagy több szolgáltatón keresztül közvetve továbbítják, vagy ha egy internetes portálon keresztül vagy más módszerrel bocsátják a termék beszerzőjének illetve a szolgáltatás igénybevevőjének rendelkezésére, és teszik számára hozzáférhetővé.

A termék beszerzőjének, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének az elektronikus számlázásba történő beleegyezése kapcsán a Magyarázat megjegyzi: erre leginkább azért van szükség, mert az elektronikus számla fogadásának, illetve a hitelesség, a sértetlenség és az olvashatóság biztosításának a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője részéről technikai feltételei vannak, amelyeket az elektronikus számlák fogadásához esetleg ki kell alakítani, és amelyek papíralapú számláknál nem állnak fenn. Tekintettel arra, hogy a papíralapú és az elektronikus számlákat egyenlően kell kezelni, az elektronikus számlák alkalmazásához a termék beszerzőjének, illetve a szolgáltatás igénybe vevőjének beleegyezése hasonlóképpen határozható meg, mint ahogy a papíralapú számla alkalmazását a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője elfogadja. Ez történhet írásbeli beleegyezéssel, amely lehet formális vagy nem formális, vagy a kapott számla feldolgozásával vagy kifizetésével történő hallgatólagos hozzájárulással. Mindenesetre az elektronikus számlák használatáról végül a kereskedelmi partnerek közötti megállapodás dönt.

A fentiekből látható, hogy az Áfa tv. a Héa ie. előírásaival összhangban tartalmazza az elektronikus számlázásra vonatkozó előírásokat, és az adóhatóság is támaszkodott a Bizottság által kibocsátott jogértelmezésre a saját álláspontjának kialakítása során. Az uniós szabályozás és jogértelmezés is biztosít azonban még némi mozgásteret, amelynek kihasználásával a magyar jogalkotó és az adóhatóság elősegíthetné, hogy Magyarországon is elterjedjen a PDF-számlák valódi elektronikus számlaként történő használata, úgy, hogy annak adminisztrációja az adóalanyok számára se jelentsen aránytalan terhet. Cikksorozatunk utolsó része ezzel a kérdéskörrel foglalkozik majd.


Kapcsolódó cikkek:


PDF-számla: tökéletes megoldás, vagy időzített bomba?
2020. május 25.

A veszélyhelyzet elmúltával a NAV által felkínált lehetőségek már nem állnak nyitva, ugyanakkor az adóalanyok részéről továbbra is lesz igény arra, hogy a számlákat minél egyszerűbben továbbíthassák partnereik részére. Most a PDF-számla elfogadásának hosszabb távú lehetőségeit vizsgáljuk.

Áfacsaló bandára csapott le a NAV
2020. május 22.

A bűnbanda irányítója magyar, osztrák és német társaságokból hozott létre egy olyan cégláncolatot, amit a Közösségből beszerzett áruk, jellemzően műszaki cikkek utaztatására használtak.