Pénzt oszt az újbaloldal Görögországban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Radikális minimálbér- és nyugdíjemeléssel kezdené a válságkezelést a Sziriza. A görög választásokon győztes párt később igazságos és progresszív adórendszert és az oligarchák megadóztatását ígéri – feltéve, ha meg tud egyezni az ország hitelezőivel.

A papírformának megfelelően a szélsőbaloldalinak mondott Sziriza nyerte a görög választásokat. A maoistától a zöldekig különböző ideológiai áramlatokat integráló párt a szavazatok 36,3 százalékával a képviselői helyek csaknem felét szerezte meg, így koalícióra kényszerül. Alekszisz Ciprasz és pártja így vagy úgy, de felforgatja Európa gazdaságát.

Szép számok takarják a katasztrófát

Eredményes volt a makroszámok terén a Görögországot hitelező trojka (az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) által megkövetelt, megszorításra alapozó gazdaságpolitika: a költségvetés elsődleges egyenlege (amelybe nem számítják bele az adósságtörlesztést) évek óta pozitív, idén a tervek szerint 3-5 százalék között lesz, míg az ország külkereskedelmi egyenlege 1 százalékos pozitívumot mutat, szemben a válság kezdetekor (2008-9-ben) mért 14 százalékos hiánnyal.

Csakhogy közben a válság elmúlt hat évében eltűnt a görög GDP negyede, a háztartások bevételének harmada, a munkanélküliség pedig csaknem 30 – a fiatalok körében pedig időnként több mint 50 – százalékos. A görögök harmada a szegénységi küszöb alatt él nyugdíj- és egészségbiztosítás nélkül, míg 18 százalékuk éhezik. Legalább 150 ezren hagyták el hazájukat a megélhetés reményében.

A hat éve tartó, egymást követő megszorítási hullámok (adóemelések, elbocsátások, fizetéscsökkentések az állami szférában) oly mértékben vetették vissza a gazdaságot, hogy a GDP-arányos államadósság 176 százalékos.

Pénzt pumpálna a Sziriza

A választásokon győztes Sziriza programjában azt ígéri, hogy kivezeti az országot a hitelek és megszorítások egyre mélyülő spiráljából (állításuk szerit az ország által kapott hatalmas összegű hitelek 86 százaléka adósságtörlesztésre ment), elhárítják a szociális katasztrófát, beindítják a fogyasztást – így a gazdasági növekedést -, és igazságos adórendszert vezetnek be.

A Thesszaloniki Programnak nevezett pártprogram ígérete szerint többek között

• 751 euróra emelik a minimálbért (ez nagyjából 240 ezer forint),
• a 700 eurónál kevesebb nyugdíjjal rendelkezők 13. havi nyugdíjat kapnak (1 263 000 nyugdíjast érint az intézkedés),
• a szegénységi küszöb alatt élő 300 ezer család ingyen áramot kap (náluk már kikapcsolták a szolgáltatást),
• 300 ezer jövedelem nélküli család étkezési támogatást kap,
• a biztosításukat elvesztők ingyenes orvosi és fogorvosi ellátásban részesülnek,
• és a tartósan munkanélküliek ingyen utazhatnak.

Az intézkedések költségét csökkentené az a mintegy 2 milliárd eurónyi megtakarítás, ami a különböző adó- és járulékkedvezmények eltörléséből származna, ezen túl pedig a Sziriza jelentős bevételeket vár a görög gazdaság egy-két oligarchájának megadóztatásából.

A radikális baloldali párt ezek után érdemben átalakítaná a gazdaság szerkezetét: újraértelmezné az állam szerepét, államosítaná a bankrendszer egy részét, keményen fellépne a nagy cégek adócsalásaival szemben és progresszivitáson alapuló adórendszert vezetne be.

A vezető tisztségviselő felelőssége
A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is.  További információ és megrendelés >>

Páratlanul nagy a bizonytalanság

Közép- és hosszú távú programját a Sziriza kevéssé részletezte, és nem feltétlenül politikai érdekből; Görögország szinte minden következő perce a hitelezőivel való megegyezésen múlik. Márciusig az országnak 4,3 milliárd eurónyi adósságot kell törlesztenie, amire – mondanunk sem kell – önerőből nem képes.

Alekszisz Ciprasz választóinak azt ígérte: eléri, hogy Görögország összesen 240 milliárd eurós adósságának felét engedjék el, és az országot benntartja az eurózónában. Eddig a hitelezők és az EU gazdaságpolitikájának irányítói hallani sem akartak ekkora adósságleírásról, és a törlesztések kigazdálkodását tekintették az egyetlen járható útnak.

A kormány megalakulása után elinduló tárgyalásokon így látszólag két, összeférhetetlen álláspont találkozik; a megállapodásnak és a kudarcnak is számos, megbecsülhetetlen következménye lehet. Hogy csak néhányat említsünk: összeomolhat-e az eurózóna egyik gazdasága? Ki lehet-e lépni a valutaunióból? Lehet-e precedensértékű a görög adósság-elengedés? Működhet-e az uralkodó, neoliberális gazdaságfilozófiával tökéletesen ellentétes gazdaságpolitika?

Görögország az EU kevéssé jelentős tagállama: lakossága és GDP-je is egyaránt mindössze az eurózóna 2 százaléka. Ezzel együtt az ottani események meghatározóak lesznek az egész kontinensen.

(Forrás: BBC, The Guardian, Financial Times, Jacobin)

---