Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az érdekképviseleti szervek és adótanácsadói cégek igényét meghallgatva a kormány igazságos szabályozás mellett döntött – állítja Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Az érdekképviseleti szervek és az adótanácsadó cégek szinte kivétel nélkül kérték, hogy a tisztességes vállalkozások érdekében a Pénzügyminisztérium változtasson a szabályozáson. Ahol korábban száz munkavállaló volt az irodában, most száz katás ül – idézte fel az államtitkár a március eleji adótanácskozáson elhangzottakat.
Számos változtatási javaslat érkezett, az egyik szerint a katát csak úgy lehet megtisztítani a jogszerűtlen használóktól, ha a kisadózók csak a magánszemélyeknek értékesíthetnének, vállalkozásoknak, cégeknek nem. A másik azt javasolta, hogy bizonyos tevékenységi köröket, ahol sokakat nem munkavállalóként, hanem katásként alkalmaznak, zárjon ki a jogalkotó, vagyis ezekben a szakmákban ne is lehessen választani a kisadózást.
Az értékhatár lett a mérce
A Pénzügyminisztérium ezeket elvetve olyan új, igazságos szabályozás mellett döntött, amely a kata versenyképességét és egyszerűségét továbbra is biztosítja – húzta alá Izer Norbert. Így jövőre nem az adott szakma, illetve tevékenység számít, vagy az, hogy magánszemélynek vagy cégnek számláz-e a kisadózó, hanem az egyes szerződések, jogügyletek magas, hárommillió forintot meghaladó értéke.
Az új szabály csak azokat a megbízókat, vállalkozásokat érinti, amelyek ugyanattól a katás vállalkozástól egy éven belül több mint hárommillió forint értékű számlát fogadnak be – emlékeztetett az államtitkár.
Az adóterhelés még a legextrémebb esetben is rendkívül kedvező, hiszen még akkor is csak 26,9 százalék a teljes adóteher, ha csak egy ügyfele van a katásnak, akitől 12 millió forintot kap.
A munkabér teljes adóterhelése az évek óta tartó adócsökkentések eredményeképpen tíz év alatt 53,1 százalékról 43,2 százalékra csökkent. Éppen ezért jövőre is rendkívül komoly feladat hárul az adóhivatalra, hiszen ezt a kedvezményes szabályt kizárólag a katás vállalkozók használhatják, ez nem ad felmentést a rejtett foglalkoztatás alól.
„Az adócsökkentés kormánya kiáll a kisvállalkozások mellett”
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) 2021-ben is kiemelt feladata a kisadózók és a szerződéses partnereik vizsgálata, a bújtatott foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása. Ha a korábbi tendencia nem változik, akkor egyre több dolga lesz a NAV kockázatelemzőinek. A néhány cégnek számlázó katások száma az elmúlt időszakban ugyanis másfélszer gyorsabban növekedett, mint a lakosságnak értékesítőké.
„A nyáron érkezett újabb javaslatra, amely a katások többségére kiterjedő, általános adóemelést és bürokratikus tehernövekedést szorgalmazott, a kormány válasza egyértelmű. Az adócsökkentés kormánya kiáll a kisvállalkozások mellett, azért, hogy a jellemzően magánszemélyeknek értékesítő mintegy 340 ezer mikrovállalkozás terhei minimálisan se növekedjenek és továbbra is az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legalacsonyabb mértékű közterhét fizethessék” – emelte ki Izer Norbert.
Nem véletlen, hogy a felmérések szerint a lakosság 55 százaléka támogatta az Országgyűlés által nyáron már megszavazott szigorítást, amely a mellett, hogy szűkíti a katát visszaélésszerűen használó nagy cégek mozgásterét, összecseng az eredeti jogalkotói szándékkal is. A katát 2013-ban azért vezette be a kormány, hogy a jellemzően lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat, így például a fodrászokat, kozmetikusokat, taxisokat segítse.
A jövőre hatályba lépő módosítással az egész adórendszer igazságosabbá válik, amelynek betartására az online számlázás révén egyre több adathoz jutó adóhivatal a garancia – összegezte Izer Norbert.
(MTI)
