Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar adóreform kivitelezhetősége attól függ, hogy sikerül-e növelni az adózásba bevont vállalatok és magánszemélyek számát – mondta el Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára az AmCham mai regionális adókonferenciáján. Jelezte: akkor lehet arra számítani, hogy 2009-től átalakul az adórendszer belső szerkezete (egyes adókulcsok csökkentése, kisebb adófajták eltörlése), ha az adóbázist sikerül szélesíteni. A 2009-től életbe lépő változtatásokról a stratégiai döntések idén nyár eleje előtt nem várhatók, az azt követő másfél évben a lépések kidolgozása következik.
Tátrai a társasági adóról szóló panelben előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban mintegy 320 ezer társasági adóbevallást készítenek, de csak 125 ezer vállalkozás fizet nyereségadót. A fennmaradó mintegy 200 ezer vállalkozást célozta volna az elvárt adó, melyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített. A kormány azonban – amint azt Veres János tegnap is jelezte – nem tett le arról, hogy ezt a vállalati réteget is bevonja a közteherviselésbe. Ezt a célt fogja szolgálni az elvárt adó helyébe július elsejétől lépő új intézkedés, melynek részleteit Tátrai egyelőre nem említette. Információink szerint a PM-ben egyelőre még nem született meg az új intézkedés konkrét kerete, bár a bejelentés már jövő szerdán várható.
A konvergenciaprogramban lefektetett adócentralizációs pálya a következő (a GDP arányában az adó- és járulékbevételek aránya) 2006: 36.5%, 2007: 38.1%, 2008: 37.8%, 2009: 37.3%, 2010: 37.0%. A csökkenő pálya kizárólag a GDP-növekedés eredménye.
Forrás: Portfólió
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
