Problémás osztalékadók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság felszólította Németországot és Ausztriát, hogy szüntesse meg a külföldi részvényesek diszkriminálását az osztalékadó terén, ugyanis mindkét tagállam a hazai részvénytulajdonosokhoz képest nagyobb mértékben adóztatja a külföldi részvényesek számára egy hazai társaság által kifizetett osztalékot.


A brüsszeli testület a kötelezettségszegési eljárás második szakaszaként indokolással ellátott vélemény formájában szólította fel a két országot a szabályozás megváltoztatására. Amennyiben két hónapon belül nem tesznek eleget a bizottság felszólításának, Brüsszel az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Kovács László adóügyi biztos a kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszának elindítását indokolva kijelentette: a német és az osztrák gyakorlat sérti a tőke szabad áramlására vonatkozó uniós szabályozást.

Németország esetében igen jelentős összegek sorsát érintheti az eljárás, mivel több millió külföldi befektetőnek van részvénye a nagy német cégekben – idézi a Financial Times az Ernst & Young partnerét. Klaus Ecker elmondta: egy külföldi befektető 10-15 százalékkal több adót fizethet az osztalék után, mint egy német részvényes.
Kovács László a két tagállam elleni eljárás kapcsán hivatkozott az Európai Bíróság tavaly decemberi, a Denkavit-ügyben hozott ítéletére, amely kimondta: sértette a letelepedés szabadságát az a korábbi francia szabályozás, amely szerint a belföldi társaságok által más országban lévő anyavállalat részére fizetett osztalékra 25 százalékos forrásadót számítottak fel, míg a belföldi anyacégnek fizetett osztalék nem volt adóköteles (VG, 2006. december 18., 5. oldal). A külföldi részvényesek osztalékadó fizetése terén történő diszkriminálása miatt Brüsszel az idén januárban már öt tagállamot az Európai Bíróság elé idézett.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]