Robbanásszerű bevételnövekedést hozott az ingatlanpiaci száguldás

Szerző: TGCs
Dátum: 2019. október 7.
Címkék: ,
Rovat:
A 2011-es mélyponthoz képest jövőre háromszor annyi bevételre számít a kormány a különböző illetékekből. A növekedés két motorja az ingatlanvásárláshoz és a gépkocsi beszerzéshez kapcsolódó illeték emelkedése.

A különböző adók, járulékok és egyéb állami bevételek mellett a költségvetési kiadások finanszírozásában fontos szerepet játszanak az illetékek. A tankönyvi elméletek alapján az illeték abban különbözik adótól, hogy míg az előbbi megfizetéséért nem jár közvetlen ellenszolgáltatás, addig az illeték befizetője általában kap valamit a befizetésért cserébe. Ez könnyen megragadható a különböző eljárási illetékeknél, a vagyonszerzéshez (például lakás vagy gépkocsi vásárlásához) kapcsolódó illetékek esetében pedig tulajdonképpen az átírásért kell fizetni – az más kérdés, hogy sokkal többet, mint amennyi magának az átírásnak a költsége.

Az összes illetékbevétel tavaly 191 milliárd forint volt, ami 2 milliárd forinttal több, mint az előirányzat és a 17 milliárd forinttal, azaz 10 százalékkal több, mint az előző évi összeg. Az e forrásból származó bevételek a 2008-as válság kitöréséig folyamatosan emelkedtek, utána következett egy több éves visszaesés, majd a 2011-es mélypont óta egy kisebb töréstől eltekintve folyamatos az növekedés. A tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, a 2020. évi költségvetésben ugyanis már 230 milliárd forintos bevétellel számol a kormány.

  1. ábra: A különböző típusú éve illetékbevételek alakulása (Milliárd Ft)

Forrás: MKOGY. Megjegyzés: a csillaggal jelölt szám előirányzat.

Mindez azt jelenti, hogy a nominális bevétel tíz év alatt nagyjából háromszorosára növekszik 2020-ig, ami alapvetően két termék forgalombővüléséhez köthető. Ingatlanvásárlás esetében főszabályként az (eladott ingatlan árával csökkentett) újonnan vásárolt ingatlan árának 4 százalékát kell a költségvetésbe befizetni. Míg 2011-ben még csupán 31 milliárd forint volt a költségvetésbe befolyt összes ingatlanvásárlási illeték, addig ez az összeg az elmúlt években tapasztalható ingatlanpiaci felfutásnak köszönhetően majdnem ötszörösére, 146 milliárd forintra emelkedik 2020-ra a jövő évi költségvetés szerint. A növekedés másik motorja a gépjárművásárlás után fizetendő illeték, ami kocsi paraméterei függvényében több tíz vagy akár százezer forint is lehet. A növekedés ebben az esetben több mint négyszeres, hiszen a válság kitörése után ez a jövedelemforrás 9 milliárd forint költségvetési bevételt jelentett, jövőre viszonyt már 39 milliárd forintot vár ebből a kormány. A bevételnövekedéshez ebben az esetben az általános konjunktúrához tartozó forgalom- és árnövekedés mellett feltehetően az is hozzájárult, hogy 2014 óta a külföldről behozott használt autók vásárlásakor is illetéket kell fizetni.

A másik három illeték közül a különböző eljárásokhoz kapcsolódó illetékek – egyre kisebb arányú, de még – jelentős bevételt biztosítanak az államnak, nagyjából 30-40 milliárd forintot évente. Ezzel szemben az örökösödési és ajándékozási illeték, részben ezért mert a családtagok közötti mindkét típusú vagyonátadás illetékmentes, együttesen is csupán nagyjából 10 milliárd forintot jelent a költségvetés számára.

  1. ábra: Az összes éves illetékbevétel a GDP, illetve az összes költségvetési bevétel százalékában

Forrás: MKOGY. Megjegyzés: a csillaggal jelölt szám előirányzat.

Noha az illetékbevételek alakulása jelentős részben függ a gazdaság alakulásától, az elmúlt évek bevételnövekedése tetten érhető a GDP-arányos mutatón is. A válságot követő években az összes illetékbevétel nem érte el a GDP 0,3 százalékát sem, míg jövőre már megközelíti a mutató a 0,5 százalékot. Hasonló tendencia rajzolódik ki akkor is, amikor az állam összes bevételéhez képest vizsgáljuk a folyamatokat: míg 2011-ben az összes bevétel 0,6 százalékát biztosították az illetékek, addig a kormány várakozásai szerint ez a mutató jövőre 1,1 százalékra emelkedik.


Kapcsolódó cikkek:


2,7 milliárd forint adót csalt el
2019. december 13.

Jogerősen kilenc év fegyházbüntetéssel sújtotta pénteken a Szegedi Ítélőtábla azt az ismeretlen helyre távozott kecskeméti férfit, aki egy céghálózatot irányítva 2,7 milliárd forint adó befizetését kerülte el.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 3.
2019. december 13.

Az szja rendszerének fontos részét képezi a jövedelemtípusok meghatározása, és az egyes jövedelemtípusokra vonatkozó sajátos szabályok előírása. Ebben számos jelentős változás történt 1988 óta. Terjedelmi okok miatt ezeknek csak rövid összefoglalására vállalkozhatunk.