Robbanásszerű bevételnövekedést hozott az ingatlanpiaci száguldás

Szerző: TGCs
Dátum: 2019. október 7.
Címkék: ,
Rovat:
A 2011-es mélyponthoz képest jövőre háromszor annyi bevételre számít a kormány a különböző illetékekből. A növekedés két motorja az ingatlanvásárláshoz és a gépkocsi beszerzéshez kapcsolódó illeték emelkedése.

A különböző adók, járulékok és egyéb állami bevételek mellett a költségvetési kiadások finanszírozásában fontos szerepet játszanak az illetékek. A tankönyvi elméletek alapján az illeték abban különbözik adótól, hogy míg az előbbi megfizetéséért nem jár közvetlen ellenszolgáltatás, addig az illeték befizetője általában kap valamit a befizetésért cserébe. Ez könnyen megragadható a különböző eljárási illetékeknél, a vagyonszerzéshez (például lakás vagy gépkocsi vásárlásához) kapcsolódó illetékek esetében pedig tulajdonképpen az átírásért kell fizetni – az más kérdés, hogy sokkal többet, mint amennyi magának az átírásnak a költsége.

Az összes illetékbevétel tavaly 191 milliárd forint volt, ami 2 milliárd forinttal több, mint az előirányzat és a 17 milliárd forinttal, azaz 10 százalékkal több, mint az előző évi összeg. Az e forrásból származó bevételek a 2008-as válság kitöréséig folyamatosan emelkedtek, utána következett egy több éves visszaesés, majd a 2011-es mélypont óta egy kisebb töréstől eltekintve folyamatos az növekedés. A tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, a 2020. évi költségvetésben ugyanis már 230 milliárd forintos bevétellel számol a kormány.

  1. ábra: A különböző típusú éve illetékbevételek alakulása (Milliárd Ft)

Forrás: MKOGY. Megjegyzés: a csillaggal jelölt szám előirányzat.

Mindez azt jelenti, hogy a nominális bevétel tíz év alatt nagyjából háromszorosára növekszik 2020-ig, ami alapvetően két termék forgalombővüléséhez köthető. Ingatlanvásárlás esetében főszabályként az (eladott ingatlan árával csökkentett) újonnan vásárolt ingatlan árának 4 százalékát kell a költségvetésbe befizetni. Míg 2011-ben még csupán 31 milliárd forint volt a költségvetésbe befolyt összes ingatlanvásárlási illeték, addig ez az összeg az elmúlt években tapasztalható ingatlanpiaci felfutásnak köszönhetően majdnem ötszörösére, 146 milliárd forintra emelkedik 2020-ra a jövő évi költségvetés szerint. A növekedés másik motorja a gépjárművásárlás után fizetendő illeték, ami kocsi paraméterei függvényében több tíz vagy akár százezer forint is lehet. A növekedés ebben az esetben több mint négyszeres, hiszen a válság kitörése után ez a jövedelemforrás 9 milliárd forint költségvetési bevételt jelentett, jövőre viszonyt már 39 milliárd forintot vár ebből a kormány. A bevételnövekedéshez ebben az esetben az általános konjunktúrához tartozó forgalom- és árnövekedés mellett feltehetően az is hozzájárult, hogy 2014 óta a külföldről behozott használt autók vásárlásakor is illetéket kell fizetni.

A másik három illeték közül a különböző eljárásokhoz kapcsolódó illetékek – egyre kisebb arányú, de még – jelentős bevételt biztosítanak az államnak, nagyjából 30-40 milliárd forintot évente. Ezzel szemben az örökösödési és ajándékozási illeték, részben ezért mert a családtagok közötti mindkét típusú vagyonátadás illetékmentes, együttesen is csupán nagyjából 10 milliárd forintot jelent a költségvetés számára.

  1. ábra: Az összes éves illetékbevétel a GDP, illetve az összes költségvetési bevétel százalékában

Forrás: MKOGY. Megjegyzés: a csillaggal jelölt szám előirányzat.

Noha az illetékbevételek alakulása jelentős részben függ a gazdaság alakulásától, az elmúlt évek bevételnövekedése tetten érhető a GDP-arányos mutatón is. A válságot követő években az összes illetékbevétel nem érte el a GDP 0,3 százalékát sem, míg jövőre már megközelíti a mutató a 0,5 százalékot. Hasonló tendencia rajzolódik ki akkor is, amikor az állam összes bevételéhez képest vizsgáljuk a folyamatokat: míg 2011-ben az összes bevétel 0,6 százalékát biztosították az illetékek, addig a kormány várakozásai szerint ez a mutató jövőre 1,1 százalékra emelkedik.


Kapcsolódó cikkek:


Koronavírus: jönnek az új különadók
2020. április 4.

Koronavírus: jönnek az új különadók

A multinacionális kereskedelmi láncok 36 milliárd, a bankok 55 milliárd forintot fizetnek majd be a járvány elleni védekezést és a gazdaság újraindítását célzó alapokba. A kormány pénzt von el a tárcáktól, az önkormányzatoktól és a pártoktól is.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 1. rész
2020. április 3.

A helyi közösségek közösségi szintű öngondoskodása fontos feltétele a társadalom működésének. A helyi adózás sem az elmúlt évtizedek találmánya, létezett ez már a középkorban is. Hogyan alakult ez Magyarországon az elmúlt három évtizedben? Milyen korábbi előzményei voltak ennek? Ez utóbbiról szólunk az adóreformot bemutató cikksorozatunk mostani írásában.

Adófizetési kedvezmények koronavírus idején
2020. április 2.

A koronavírus sok egyéni és társas vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, hiszen igen komoly bevételkiesésekkel és költségtöbbletekkel kell szembenézniük. Néhány ágazat a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelettel, illetve a 61/2020. (III. 23.) kormányrendelettel ugyan adó és járulékmérséklést kapott, azonban a likviditási gondok nem csupán a kiemelt ágazatokat érintik. Érdemes tehát összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek adó/adóelőleg fizetési kötelezettség esetén segítséget jelenthetnek.