Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az átlagos üzletmenetű társaságok életében nem hoz változást, az egyéni mikrovállalkozók eddig szokásos adózási gyakorlatát viszont megváltoztathatja a július elsejétől fizetendő minimáladó.
A korábbi alkotmányossági aggályok miatt némileg módosítva, de életbe lép július elsejétől a minimáladó. A vállalkozásoknak ezentúl egy minimális adót mindenképp fizetniük kell árbevételük kettő százaléka után. Igaz, nem a teljes árbevételük után, az összeget csökkenthetik az eladott áruk beszerzési értékének (ELÁBÉ) összegével, illetve a közvetített szolgáltatások összegével. Mentességet ez alól csak az induló vállalkozások kaphatnak két adóévre.
Jogukban áll ugyan a cégeknek nem megfizetni a minimáladót, ám ez esetben egy részletes nyilatkozatot kell tenni arról, milyen költségeket számoltak el az üzleti évben. Megfontolandó azonban, hogy az adóhatóság ígérete szerint a nyilatkozattevők fokozattan számíthatnak revízióra. Meggondolásra int az is, hogy a májusban elfogadott törvénymódosítás egyik pontja szerint, ha a vállalkozás eredménye nem nyújt fedezetet a vállalkozó életmódjára az adóhatóság szerint, akkor a vállalkozót –mint magánszemélyt – bevallása kiegészítésére kötelezik.
Dr. Oldal György, a Magyar könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnökségi tagja szerint az ötlet nem teljesen eredeti, hiszen Németországban is hasonló adó működik, s nem is teljesen új, mivel már az MDF-es Szabó Iván minisztersége idején is bevezettek egy hasonló adót, amely annak idején igen szép bevételt hozott az államkasszának.
Az ötlet azonban dr. Oldal György szerint megvalósítható. Az így képződött pénz széles bázison oszlik el, a cégek könnyen ki tudják fizetni. Az a gazdasági szervezet, amely az árbevételének két százalékát sem képes kitermelni, azt be kell zárni – ráadásul még ennyi hasznot sem kell termelnie, hiszen az árbevétel csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével, illetve a közvetített szolgáltatások értékével – vélte az MKOE elnökségi tagja. Nem kell egyébként megfizetniük a minimáladót azon vállalkozásoknak, amelyeknek az adólapja az adókedvezmények miatt nem éri el az elvárt minimumot.
Ugyanakkor a szakember szerint a minimáladó – az eddigi rendelkezésre álló információk szerint – némileg előnytelenebb helyzetbe hozza az egyéni vállalkozókat az eddigihez képest, míg a normál üzletvitelt folytató társaságok gyakorlatilag nem is érzékelik majd a változást, hiszen igen kis összegről van szó.
Az egyéni mikrovállalkozóknak azonban a minimáladó megjelenése után föl kell hagyniuk azzal az eddigi népszerű gyakorlatukkal, hogy a vállalkozás hasznát vállalkozói kivétként vették föl, és a személyi jövedelemadó (SZJA) szabályai szerint leadózták. Mint a szakember magyarázta, ezzel a módszerrel élve nem keletkezik vállalkozói jövedelem.
A vállalkozói jövedelemadó szabályai ugyanis nem egyszerűek, akár úgy is lehetne mondani, átkozottul bonyolultak: ezért a legtöbb könyvelő azt javasolja az egyéni vállalkozónak, vegye csak ki az egész hasznot vállalkozói kivétként, a vállalkozói jövedelemadó alapját „hozzák ki nullára”. Ennek a módszernek, úgy tűnik, vége a minimáladó beköszöntével.
A minimáladó megjelenése arra készteti az egyéni vállalkozót, hogy vállalkozói jövedelmet képezzen. A vállalkozói jövedelemadó megfizetése után azonban – ellentétben a társaságokkal – nem viheti át az adózott jövedelmet a vállalkozás következő évére, hanem külön adózó jövedelemként kell majd a bevallásában feltüntetnie, amely után osztalékadót is kell fizetnie.
Forrás: FigyelőNet
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
