Rosszul járunk az új szja-rendszerrel?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kis- és közepes vállalkozások a jövő évtől több adómentes fejlesztési tartalékot képezhetnek, kérdés azonban, hogy ennek maximális összege mennyi lehet. A cégek jelenleg az adózás előtt nyereségük 25 százalékát, legfeljebb 500 millió forintot tartalékba tehetnek, így nem kell társasági adót fizetniük, feltéve hogy a lekötés utáni négy évben a pénzt beruházásra költik.

A kormány 2008-tól kkv-k esetében a nyereség felét engedné lekötni, és a koalíciós szerződés szerint az összeghatárt 250 millió forintra emelnék. Ez a jelenleg érvényesíthető összeg fele, vagyis nem emelésről, hanem csökkentésről lenne szó. A kkv-k esetében a százalékos mérték a mérvadó, ez a réteg ugyanis jellemzően nem vesz igénybe 250 millió forintnál nagyobb adókedvezményt – mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.

A személyi jövedelemadó-kedvezmények tervezett további szűkítése hátrányosan érinti a magánszemélyeket, a havi bruttó 150–175 ezer forint között keresőknek azonban pénzt hoz a konyhára az adójóváírással kapcsolatos változtatás. Az alap- és kiegészítő jóváírást összevonják, és az úgynevezett kifuttatás mértékét 18 százalékról 9 százalékra csökkentik, így az évi 1,8 és 2,1 millió forintos jövedelemmel rendelkezők a jelenleginél több adójóváírást vehetnek igénybe, és megszűnik az az ellentmondás, hogy az ennél magasabb fizetéssel rendelkezők kevesebb adót fizetnek. A változtatás az érintett kör esetében 2,3–4,6 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet a pénzügyi tárca számításai szerint.

A koalíciós szerződésben megfogalmazottakhoz képest újdonságot jelent Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter tegnapi kijelentése, amely szerint jövő évtől a munkáltatókat és a munkavállalókat terhelő tb-járulékokat ugyanarra a számlára utalhatják majd a vállalkozások az adóadminisztráció egyszerűsítésének jegyében.

Az Alkotmánybíróság ma tartotta utolsó ülését a nyári szünet előtt, amely július 9-étől augusztus 20-áig tart, így a társaságokat, illetve magánszemélyeket terhelő négyszázalékos különadóról, valamint a minimális járulékalapról szóló határozat csak az év második felében születhet meg – tájékoztatta lapunkat Sereg András, a testület sajtófőnöke. Ezek szerint az első félévre eső adóelőlegeket biztosan be kell fizetni, vagyis egy esetleges negatív ítélet sem kockáztatná a büdzsé likviditását ősz előtt. A különadóval kapcsolatos döntést korábban május elejére tervezték, de még nem tárgyaltak róla. A különadóból az idén csaknem 168 milliárd forintos bevételt vár a kormány, amelyből május végéig már több mint 9,3 milliárd befolyt. Szakértők mindazonáltal úgy vélik, a különadó ügye megáll majd az alkotmánybírák előtt.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.

2024. május 24.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: az új hazai ESG szabályozás lényeges szereplői (3. rész)

A hazai ESG szabályozás új mérföldkövének számító 2023. évi CVIII. törvény rendelkezéseit feldolgozó cikksorozatunk harmadik és egyben utolsó részében a törvény által létrehozott intézményi struktúra legfontosabb szereplőit, azok feladatköreit, valamint az ESG keretrendszerhez kapcsolódó nyilvántartások legfontosabb szabályait mutatjuk be.

2024. május 23.

NAV: fiktív számlákat fogadott be több gyógyszertár

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy számlázási láncolat ellenőrzésekor négy gyógyszertárnál állapította meg, hogy fiktív számlákat fogadtak be. A gyógyszertárak 6,5 millió forint adót vallottak be utólag, azt befizették a költségvetésbe, a számlakibocsátó cégek adószámait a hatóság törölte.