Sérelemdíj és a személyi jövedelemadó viszonya

Szerző: VGD Hungary Kft.
Dátum: 2018. november 19.
Címkék: , , ,
Rovat:
Ha peres eljárás keretében a bíróság ítéletében állapítja meg a sérelemdíjat, vagy a felek a per bármely szakaszában közvetítői eljárás során állapodnak meg a sérelemdíjról, amit a bíróság jóváhagy, az adómentes sérelemdíjnak tekintendő. Van viszont, amikor a sérelemdíj adóköteles.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:51-2:54. §-ok rendelkeznek a személyiségi jogok megsértésének szankcióiról. A Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján az, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján- az elévülési időn belül- az eset körülményeihez képest a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását kérheti. A Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdései értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire -különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset összes körülményeire- különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására- tekintettel, egy összegben határozza meg.

A Ptk. Kommentárjában foglaltak alapján a sérelemdíj a személyhez fűződő jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése. A törvény a sérelemdíj mértékének megállapításához egyébként az eset körülményeinek vizsgálatát írja elő a bíróság számára. Egyéb mérlegelendő szempontok a Ptk. szerint: a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása. A jogsértés megállapításának az ítélet rendelkező részében kell szerepelnie, pontosan ki kell derülnie belőle, hogy milyen jogsértés történt, milyen magatartás, mikor és hogyan valósította meg a jogsértést.

Nem jogellenes a károkozás az új Ptk. rendelkezése alapján, ha a károkozó a kárt
– a károsult belegyezésével okozta (pl. küzdősport, autóverseny stb.),

– jogtalan támadás vagy jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében okozta (feltéve, ha az elhárításhoz szükséges mértéket a károkozó nem lépte túl),

– szükséghelyzetben, azzal arányos mértékben okozta (szomszédjogok esetkörében, mint pl. a szomszéd telek közérdekű munkára történő igénybevétele, áthajló ágak eltávolítása stb.),

– jogszabály által megengedett magatartással okozták, feltéve, hogy ez a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy jogszabály kártalanítás fizetését rendeli (pl. építési engedéllyel épült épülettel az építkező elveszi a szomszéd lakás benapozottságát stb.).

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen

  1. a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
  2. b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
  3. c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
  4. d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
  5. e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
  6. f) a névviseléshez való jog megsértése;
  7. g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Jogi személy is követelhet sérelemdíjat, mert a jogi személy személyhez fűződő jogaira is a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, Ilyen lehet pl. a jó hírnév sérelme, az üzleti titok megsértése. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló személyiségi jogának megsértése címen kéri munkáltatójától a nem vagyoni kárának megtérítését. A felek peren kívül megállapodnak abban, hogy a munkáltató a személyiségi jogában sértett munkavállaló részére sérelemdíjat fizet. A kérdés az, hogy adómentesnek tekinthető-e a munkáltató által ilyen címen kifizetett sérelemdíj az Szja tv. 1. sz. mellékletének 6.1.pontjának c) alpontja alapján vagy sem?

A Ptk. irányadó rendelkezései, indokolása és a Kommentár alapján megállapítható, hogy ezt a szankciót csak bíróság állapíthatja meg, ha a magánszemély pert indít a személyiségi jogainak megsértése miatt. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 238-239. § alapján a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. A bíróság -ha annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri – tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól. Ha a felek a közvetítői eljárás során megállapodást kötnek, azt a szünetelés időtartamán belül a bírósághoz egyezségként történő jóváhagyás végett benyújthatják. A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

Mindezekre tekintettel elmondható, hogy ha a peres eljárás keretében a bíróság ítéletében állapítja meg a sérelemdíjat, vagy a felek a per bármely szakaszában közvetítői eljárás során állapodnak meg a sérelemdíjról, amit a bíróság jóváhagy, az megfeleltethető az Szja tv. 1. sz. melléklet 6.1.c) alpontja szerinti adómentes sérelemdíjnak. Abban az eseteben azonban, ha a felek ténylegesen peren kívül állapodnak meg a sérelemdíj kifizetésében, az ilyen egyezség keretében kifizetett összeg nem minősül az Szja tv. 1. sz. melléklet 6.1. alpontja szerinti sérelemdíjnak, az ilyen juttatás az adott jogviszony alapján, azaz munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

A cikk szerzője dr. Veress Júlia a VGD Hungary Kft. adószakértője. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok
2019. február 15.

NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

Hogyan adóztak a rómaiak? – A képrombolások kora (11. rész)
2019. február 15.

A VIII. században III. Leon császár megvédte Európát a muszlim hódításoktól, mégis a képrombolások révén híresült el. A több mint egy évszázadon át tartó vallási őrület gyakran szolgált politikai célokat is a császárok és a pápák küzdelmében. A képek tiszteletét támogatók közül többeket szentté avattak e tevékenységükért, és nem utolsó sorban, de a képrombolások korából nőtt ki a jellegzetes ortodox ikonfestészet és mozaikművészet.

A nyugdíjasok jövedelmei utáni közterhek 2018-ban és 2019-ben
2019. február 14.

A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után.