Sérelemdíj és a személyi jövedelemadó viszonya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha peres eljárás keretében a bíróság ítéletében állapítja meg a sérelemdíjat, vagy a felek a per bármely szakaszában közvetítői eljárás során állapodnak meg a sérelemdíjról, amit a bíróság jóváhagy, az adómentes sérelemdíjnak tekintendő. Van viszont, amikor a sérelemdíj adóköteles.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:51-2:54. §-ok rendelkeznek a személyiségi jogok megsértésének szankcióiról. A Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján az, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján- az elévülési időn belül- az eset körülményeihez képest a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását kérheti. A Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdései értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire -különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset összes körülményeire- különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására- tekintettel, egy összegben határozza meg.

A Ptk. Kommentárjában foglaltak alapján a sérelemdíj a személyhez fűződő jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése. A törvény a sérelemdíj mértékének megállapításához egyébként az eset körülményeinek vizsgálatát írja elő a bíróság számára. Egyéb mérlegelendő szempontok a Ptk. szerint: a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása. A jogsértés megállapításának az ítélet rendelkező részében kell szerepelnie, pontosan ki kell derülnie belőle, hogy milyen jogsértés történt, milyen magatartás, mikor és hogyan valósította meg a jogsértést.

Nem jogellenes a károkozás az új Ptk. rendelkezése alapján, ha a károkozó a kárt
– a károsult belegyezésével okozta (pl. küzdősport, autóverseny stb.),

– jogtalan támadás vagy jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében okozta (feltéve, ha az elhárításhoz szükséges mértéket a károkozó nem lépte túl),

– szükséghelyzetben, azzal arányos mértékben okozta (szomszédjogok esetkörében, mint pl. a szomszéd telek közérdekű munkára történő igénybevétele, áthajló ágak eltávolítása stb.),

– jogszabály által megengedett magatartással okozták, feltéve, hogy ez a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy jogszabály kártalanítás fizetését rendeli (pl. építési engedéllyel épült épülettel az építkező elveszi a szomszéd lakás benapozottságát stb.).

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen

  1. a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
  2. b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
  3. c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
  4. d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
  5. e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
  6. f) a névviseléshez való jog megsértése;
  7. g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Jogi személy is követelhet sérelemdíjat, mert a jogi személy személyhez fűződő jogaira is a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, Ilyen lehet pl. a jó hírnév sérelme, az üzleti titok megsértése. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló személyiségi jogának megsértése címen kéri munkáltatójától a nem vagyoni kárának megtérítését. A felek peren kívül megállapodnak abban, hogy a munkáltató a személyiségi jogában sértett munkavállaló részére sérelemdíjat fizet. A kérdés az, hogy adómentesnek tekinthető-e a munkáltató által ilyen címen kifizetett sérelemdíj az Szja tv. 1. sz. mellékletének 6.1.pontjának c) alpontja alapján vagy sem?

A Ptk. irányadó rendelkezései, indokolása és a Kommentár alapján megállapítható, hogy ezt a szankciót csak bíróság állapíthatja meg, ha a magánszemély pert indít a személyiségi jogainak megsértése miatt. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 238-239. § alapján a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. A bíróság -ha annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri – tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól. Ha a felek a közvetítői eljárás során megállapodást kötnek, azt a szünetelés időtartamán belül a bírósághoz egyezségként történő jóváhagyás végett benyújthatják. A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

Mindezekre tekintettel elmondható, hogy ha a peres eljárás keretében a bíróság ítéletében állapítja meg a sérelemdíjat, vagy a felek a per bármely szakaszában közvetítői eljárás során állapodnak meg a sérelemdíjról, amit a bíróság jóváhagy, az megfeleltethető az Szja tv. 1. sz. melléklet 6.1.c) alpontja szerinti adómentes sérelemdíjnak. Abban az eseteben azonban, ha a felek ténylegesen peren kívül állapodnak meg a sérelemdíj kifizetésében, az ilyen egyezség keretében kifizetett összeg nem minősül az Szja tv. 1. sz. melléklet 6.1. alpontja szerinti sérelemdíjnak, az ilyen juttatás az adott jogviszony alapján, azaz munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

A cikk szerzője dr. Veress Júlia a VGD Hungary Kft. adószakértője. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2021. október 27.

Közeleg az idő: csoportos adózás választása a társasági adóban

November 1-je és 20-a között jelenthetik be a vállalkozások, hogy csoportos társasági adóalannyá szeretnének válni. „E forma választása számos előnnyel járhat, például a veszteség csoporton belüli megosztásával adót lehet megtakarítani, és csökkenthetők a transzferárazással járó adminisztrációs költségek is. Ráadásul bizonyos esetekben az adókedvezményeket is jobban ki lehet használni” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

2021. október 27.

A kriptovaluták adózása 2022-ben

A kriptovaluta olyan digitális eszköz, amely csereeszközként vagy – egyre elterjedtebb körben – fizetőeszközként is szolgál. A kriptovaluták virtuális pénzek, matematikai algoritmusra épülnek, fizikai megjelenéssel nem bírnak. A kriptovaluta lényegében kriptográfiai eszközök segítségével előállított vagyon, amely csak elektronikus megjelenésében létezik, és amelynek tulajdonjogát az adott tulajdonra vonatkozóan a digitális tranzakciók nyilvántartásában tett digitális bejegyzések támasztják alá. Az Adó szaklap cikkében a kriptovaluták, azon belül is még mindig a legismertebb és legnagyobb népszerűségnek örvendő bitcoin adózási kérdéseit mutatja be.