Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavalyi évtől jelentősen egyszerűsödött a kriptoügyletekből származó nyereségek adózása. Ezzel együtt azonban az szja törvény egy csapdát is tartogat – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából.
A legtöbb befektetésnél megszokhattuk, hogy adóbevallással kapcsolatos feladatunk csak akkor van, amikor a befektetések eredményeként pénzügyi bevételre teszünk szert, így például amikor külföldi részvényeinket eladjuk, vagy azokra tekintettel osztalékban részesülünk. Ezzel szemben, amikor befektetjük a pénzünket, erről jellemzően nem szükséges a NAV-ot tájékoztatni. Nem így van azonban a kriptoeszközökbe teljesített befektetéseknél.
A tavalyi évben jelentősen megváltozott a kriptoeszközök adóztatása. Adófizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, amikor valaki a kriptoeszközökből kivonja a pénzét és „hagyományos” pénzügyi nyereséget realizál. Egészen addig a kriptoeszközökkel végzett műveletek eredménye nem adóköteles. A „hagyományos” pénzre váltáskor a magánszemély árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint adózik és a bevételből a magánszemély levonhatja a kriptoeszközre fordított kiadásokat. Azaz, ha valaki 500 Ft-ért vásárol kriptoeszközt és utána 800 Ft-ért váltja vissza, úgy a 15%-os szja-kötelezettség a 300 Ft-on keletkezik.
„Ez azonban csak abban az esetben van így, ha mind a kriptoeszközök eladása, mind azoknak vétele ugyanazon évben történt, vagy – ha magánszemély a kriptoeszközt korábbi évben vásárolta – az így fel nem használt bekerülési értéket az éves adóbevallásában bevallotta” – magyarázza Czoboly Gerely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A fenti példában, ha a magánszemély a kriptoeszközt 2021-ben vásárolja 500 Ft-ért és 2022-ben adja el 800 Ft-ért, úgy az 500 Ft bekerülési érték csak abban az esetben vonható le 2022 év végén, amennyiben a magánszemély az 500 bekerülési értéket a 2021. évi adóbevallásában bevallotta. Ha ezt elmulasztotta, úgy az 500 bekerülési értéket 2022. évi adóbevallásában már nem tudja érvényesíteni és nem a 300 jövedelem, hanem a 800 bevétel után kell majd a 15%-os szja-t megfizetnie. A jelen példánál maradva ez a 15%-os adó helyett, a jövedelemre vetítve, 40%-os adóterhet eredményez.
Amennyiben a magánszemély egy adott évben több alkalommal realizált bevételt kriptoeszközökből és több alkalommal vásárolt kriptoeszközöket, akkor az így keletkezett „egyenleget” kell figyelembe vennie és ha az negatív, úgy ezt kell bemutatnia az adóbevallásában. Ennek elmulasztása, hasonlóan a fentiekkel, azzal a következménnyel jár, hogy ezen negatív egyenleg nem lesz a következő évekre átvihető és a következő évi bevételekből levonható. Ez pedig jelentős többletadó-fizetést fog eredményezni.
„A legtöbb esetben elrontott adóbevallásunkat jogosultak vagyunk önellenőrzéssel javítani. Ezen tétel esetében azonban önellenőrzésre nincs lehetőség, aki tehát elmulasztja a május 20-i határnapot az véglegesen lemarad. Fontos ezért nagyon észnél lenni az elkövetkezendő napokban, ha kriptoügyletekkel kereskedünk” – zárja a szakértő.
(Adó Online)
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
