Sokat veszített Szerbia a koszovói büntetővám miatt

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. augusztus 22.
Címkék: ,
Rovat:
Mintegy 298 millió eurót (97,64 milliárd forint), vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékának megfelelő összeget veszített Szerbia tavaly november óta azért, mert a koszovói kormány százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura – közölte Rasim Ljajic kereskedelmi miniszter csütörtökön.

A pristinai kormány a büntetővámmal reagált arra, hogy Belgrád sikeres lobbizásának köszönhetően Koszovót nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.

Rasim Ljajic úgy fogalmazott, a 298 millió euró a közvetlen veszteség, ami az exportkiesés miatt keletkezett, közvetett módon viszont sokkal nagyon károk keletkeztek, a szerbiai termelők ugyanis ezzel elveszítették a piac egy részét.

2018-ban a Szerbiából Koszovóba irányuló kivitel 500 millió eurót (163,8 milliárd forint) tett ki úgy, hogy decemberben már nem tudtak a szerbiai cégek Koszovóba szállítani.

A büntetővám bevezetése politikai következményekkel is járt, ugyanis megszakadt a Szerbia és Koszovó között 2013-ban megkezdett párbeszéd, amelynek célja a két ország kapcsolatának a rendezése. A viszony normalizálása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

Koszovó 2008-ban vált ki Szerbiából, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Rasim Ljajic csütörtökön reményének adott hangot, hogy az őszre esedékes koszovói előrehozott választásokat követően az új pristinai kormány eltörli a vámot, és folytatódhat a kétoldalú párbeszéd.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok is igyekezett korábban meggyőzni a koszovói vezetést, hogy törölje el a vámot, ám az azóta lemondott Ramush Haradinaj kormányfő leszögezte: a vámot csak akkor törlik el, ha Szerbia független államként ismeri el Koszovót.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Szerb-magyar állampolgár járulékfizetése
2016. május 24.

Kell-e járulékot és szja-t fizetni a magyar munkáltatónak a szerb-magyar kettős állampolgárságú munkavállalója után, aki interneten dolgozik és csak ideiglenes magyarországi lakcíme van?