Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Drasztikusan csökkent a költségvetésbe befolyó bérfőzési szeszadó mértéke tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint. Az új szabályok miatt ráadásul szinte semmit sem tud az iparágról a hatóság.
A magánpárlatfőzés tavalyi adómentessé tétele óta alig pár százezer forinttal nőtt az e címen befolyó bevétel, írja a Napi Gazdaság. Amíg 2009-ben mintegy nyolcmilliárd forint jött be a költségvetésbe a magánfőzés jövedéki adójából, addig tavaly az adómentes személyenkénti 50 liter fölötti mennyiség után befizetett adó 2,8 milliárd forint volt, alig valamivel több, mint az adóváltozás előtti fél évben befolyt 2,5 milliárd forint.
Ez némiképp még emelkedhet, mivel a NAV szerint az elszámolások végrehajtásával és adatainak rögzítésével még nem végzett a hivatal. A jelenlegi feldolgozottság mellett a NAV 4,4 millió hektoliterfokról tud. A kereskedelmi főzés keretében eddig 2010-ben mintegy 730 hektoliterfok pálinkát jelentettek a hatóságnak, idén januárban pedig 32,3 ezer hektoliterfokot. Nagy valószínűséggel egyébként a párlatfőzési szabályok lazítását követően nem lehet majd pontosan tudni, hogy mennyi az országban előállított pálinka.
Amint az várható is volt, eddig egyetlen bejelentés sem érkezett magánfőzőktől a hatósághoz, amelyben az adómenteset meghaladó párlatmennyiség előállítását jelezték volna. És mivel a hatályos szabályok szerint a desztillálóberendezések magánfőzők általi birtoklásához nem szükséges vámhatósági engedély, azt bejelenteni sem kell. Mindössze a lepárlóberendezések előállítását, illetve értékesítését kell jelezni a NAV-nál. Ezért a hatóságoknak nincs is tudomásuk az összes, magánfőzők tulajdonában lévő ilyen szerkezetről.
Egyelőre még azt sem lehet tudni, milyen hatása van a magánfőzés engedélyezésének a vendéglátóiparra, illetve a feketén forgalomba kerülő alkoholmennyiségre. A NAV adatai szerint tavaly 40, 2011-ben pedig már hat darab tiltott pálinkafőző eszközt foglaltak le a pénzügyőrök egyéb ellenőrzések, razziák folyamán.
Az ügyekről készült jelentések azonban nem rögzítik, hogy a lefoglalt alkoholtermékek milyen eredetűek. Az, hogy a lefoglalt alkohol milyen eredetű – magán- vagy bérfőzésben előállított-e -, kizárólag laboratóriumi vizsgálatokkal állapítható meg.
Forrás: index.hu
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
