Székhelyszolgáltatás és internetes közzététel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 49/2007. (XI. 14.) IRM rendelet tartalmazza az ügyvédi székhely szolgáltatással kapcsolatos új szabályokat, az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet pedig a cég honlapján való közzétételről rendelkezik. Mindkét jogszabály a kihirdetését követő 5. napon (2007.11.19) lép hatályba.

A cégtörvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cég székhelyként ügyvédi irodát jelöljön meg a létesítő okiratában, illetve tüntessen fel a cégjegyzékben. Az újonnan bevezetett székhelyszolgáltatásra ügyvédi megbízási szerződést kell kötni. A megbízás csak akkor lehet határozott idejű, ha maga a cégalapítás is határozott időre szól. A szerződésben kötelező meghatározni azokat az iratokat (iratok fajtáit), amelyeket a cég az ügyvédi székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatóság felé történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti. Az ügyvéd köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a székhely szolgáltatás alapján tart magánál. A székhelyszolgáltatás keretében az a cég iratait és ingóságait akár külön helyiségben, akár egy lezárható, külön ingóságban (bútor) el kell különíteni.

A cégtörvény lehetőséget ad arra, hogy, azokban az esetekben, amikor az adott közlemény Cégközlönyben történő megjelentetésére közvetlenül a cég köteles, akkor választása szerint e kötelezettségének a saját honlapján történő közzététellel is eleget tehessen. Ilyen eset például a hatósági engedély közzététele.

Az internetes közzététel esetén a cég a honlapján köteles jól láthatóan megjelölni a cégjegyzékbe bejegyzett nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát annak érdekében, hogy minden kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy az adott honlap a cég saját honlapja. A honlapot folyamatosan működtetni kell és biztosítani kell a közlemények megjelölt időpontban történő közzétételét, a közzétett közlemények sértetlenségét, valamint azok megismerhetőségét. Közleményt úgy kell a honlapra feltenni, hogy

  • a főoldalon jól láthatóan elhelyezett közlemény menüpont (link) alatt legfeljebb öt továbblépéssel elérhető legyen,
  • akadálymentes módon megjelenjen,
  • letölthető dokumentumként történő megjelenítésnél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel legyen ellátva,
  • a tárgya egyértelmű kiderüljön a magából a közleményből,
  • közérthető formában, magyar nyelven jelenjen meg, (tájékoztató jelleggel idegen nyelven is megjelenéshez, ehhez azonban joghatások nem fűződnek),
  • szerepeljen a honlapon való megjelenítés napja is (közzététel napja)

Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.