Szemelvények a friss adózási könnyítésekből Koronavírus

Valószínűleg napjaink legolvasottabb újságja a Magyar Közlöny, amelyet az adózási és számviteli szakemberek nap mint nap vegyes érzelmekkel várnak és olvasnak. A 2020. április 21-én megjelent 82. lapszámban kihirdetett 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelettel végre több olyan szabályozás is napvilágot látott, melyekről a kormányzat az elmúlt hetekben bejelentéseket tett. Ezekből szemezgetünk most.

Társasági adó

Tao bevallással és befizetéssel kapcsolatos határidők

Főszabályként az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.). 2. melléklet I. A) rész 2.4. pontja alapján a társasági adóról az adóévet követő 5. hónap utolsó napjáig kell bevallást benyújtani. Azon társasági adóalanyoknak, akiknek 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között válik esedékessé az éves társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettsége, ennek 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

Tehát a naptári év szerint működő Tao alanyoknál nem május 31-e, hanem szeptember 30-a lesz az éves Tao bevallás benyújtásának és a már befizetett előlegek, illetve éves adó közötti pozitív különbözet befizetésének a határideje.

Az eltérő mérlegfordulónappal működő Tao alanyok esetében is speciális szabályok az irányadóak, ugyanis akiknél május 31-e után, de még szeptember 30-a előtti határidőre esik a társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség, a határidő, náluk is 2020. szeptember 30-ára módosult e határnap. Tehát, ha egy áprilistól márciusig tartó üzleti évvel rendelkező cég esetét nézzük, ahol a bevallási határidő augusztus 31-e, az idén alkalmazandó eltérő szabály szerint ennél a cégnél szeptember 30-a az adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség határideje.

Akinek pedig a soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettsége esne május 31-e utánra, de még szeptember 30-a előtti határidőre, náluk is a határidő 2020. szeptember 30-ra módosul.

Társasági adó előlegek

A társasági adóelőlegek az éves bevalláshoz kapcsolódnak. Főszabályként a társasági adóbevallás benyújtásának határidejét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra kell társasági adóelőleget meghatározni, amit az éves társasági adóbevallásban vallunk be. Ez a naptári év szerint működő adóalanynál a május 31-ig benyújtott éves bevallás alapján július 1-től a következő év június 30-ig tartó időszakot jelent.

Kérdés viszont, hogy miként kell adóelőleget fizetni 2020. július 1-től 2020. szeptember 30-ig, ha ennek alapjául szolgáló bevallást csak 2020. szeptember 30-áig nyújtja be az adóalany?

A 2020. július 1-je és 2020. szeptember 30-a közötti időszakra vonatkozó társasági adóelőleget az adóalany az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg, aztán a reá irányadó határidőig fizeti meg. Tehát a naptári év szerint működő adózók esetében 2020. július 1-je és 2020. szeptember 30-a közötti időszakra a 2018-ra benyújtott 1829-es bevallásban bevallott gyakoriságú és összegű előlegeket kell továbbra is megfizetni.

Amennyiben tehát egy Tao alanynak a 1829-es bevallás alapján a társasági adóelőlege negyedévente 500 ezer forint volt, akkor a 2020. július 20-i előleg még a rendes, 1829-es bevallás alapján fizetendő, aztán október 20-án majd az átmeneti szabályok alapján még mindig a 1829-es alapján fog 500 ezer forintot fizetni.

Ha pedig a Tao alanynak a 1829-es bevallás alapján a társasági adóelőlege havonta 800 ezer forint volt, akkor a 2020. június 22-ig még a rendes, 1829-es bevallás alapján fizeti a havi társasági adóelőleget, viszont a július 20-i, augusztus 24-i, szeptember 21-i, és talán még az október 20-i havi adóelőleget az átmeneti szabályok alapján, az 1829-es alapján fogja megfizetni havi 800 ezer forint összegben.

Természetesen a lehetőség továbbra is adott az adóelőlegek mérséklésére az egyes előlegek esedékességét megelőzően benyújtott kérelem alapján amennyiben az adózó számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév várható adója nem éri el a már befizetett és még befizetendő adóelőlegek összegét.

Egyéb Tao bevalláshoz köthető adók

A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján az energiaellátók jövedelemadója és innovációs járulék tekintetében biztosít könnyítéseket az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatban.

Az érintett adózók 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló, éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója, illetve az innovációs járulékra vonatkozó adó, illetve járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget (eredetileg a Tao bevallás benyújtásával egyidejűleg kellene). A 2020. július 1-től 2020. szeptember 30-ig tartó időszakra vonatkozó előlegeket pedig szintén az elmúlt évi 1829-es bevallás alapján kell a társasági adóhoz hasonlóan teljesíteni.

Személyi jövedelemadó

Széchenyi Pihenő Kártya értékhatára

A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésében meghatározott, Széchenyi Pihenő Kártyára (a továbbiakban: SZÉP kártya) vonatkozó szabályait 2020. április 22-étől módosította. Eszerint a SZÉP kártya három alszámlájára a következő összegeket utalhatja a munkáltató béren kívüli juttatásként adóztatva:

  • szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 400 ezer (eredetileg 225 ezer) forint,
  • vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 265 ezer (eredetileg 150 ezer) forint,
  • szabadidő alszámlájára legfeljebb évi 135 ezer (eredetileg 75 ezer) forint.

Így a SZÉP kártyára utalt rekreációs keretösszeg az eredeti évi 450 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedik. A költségvetési szervnek minősülő munkáltatónál ez a korábbi 200 ezer forint helyett 400 ezer forintot jelent.

Természetesen, ha a munkavállaló munkaviszonya, szolgálati jogviszonya nem a teljes évben áll fenn, úgy az új 800 ezer/400ezer forintos keretösszeget naptári napokkal arányos összegben kell figyelembe venni (ide nem értve a magánszemély halála miatti 12 hónapnál rövidebb időtartamot) – ebben a tekintetben nincs tehát változás.

Széchenyi Pihenő Kártya adózása

A béren kívüli juttatások után a kifizetőt terheli a juttatás értéke után 15 százalékos mértékű szja kötelezettség és 17,5 százalékos szocho kötelezettség. A 2020. április 22. és 2020. június 30-a között ténylegesen átutalt SZÉP kártya juttatások azonban mentesülnek a 17,5 százalékos mértékű szocho kötelezettség alól. Így a SZÉP kártya adóterhe 2020. április 22.-e és 2020. június 30-a között mindössze 15 % az eddigi 32,5 százalék helyett.

A 2020. július 1-jétől átutalt SZÉP kártya juttatások esetén visszatér a szocho. Azonban a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 2020. július 1-től a szocho mértékét a jelenlegi 17,5 százalékról 15,5 százalékosra csökkenti, ezért a SZÉP kártya utáni adóterhelés 30,5 százalékos lesz csak.

Fontos megemlíteni, hogy a szocho alóli mentesítés csak akkor áll fenn, ha a juttatás 2020. július 1-je előtt átutalásra kerül.

Sajnos az említett 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a SZÉP kártya adózása tekintetében csak a szocho alóli mentesítést említi 2020. június 30-áig, azonban a kisvállalati adó tekintetében ilyen mentesítés nem került meghatározásra. Bízunk benne, hogy a közeli jövőben erre vonatkozóan is találkozunk kedvező módosítással, netán egy erre vonatkozó adóhatósági értelmezéssel.

Szociális hozzájárulási adó

Szocho adómérték változás

A Szocho tv. 2. § (1) bekezdése szerinti adómérték a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján 2020. július 1-jétől 15,5 százalékos mértékűre csökken valamennyi, a Szocho tv. 1. § szerinti (legyen az együtt adózó, vagy külön adózó) jövedelem esetében. Azt az új adómértéket kell alkalmazni, minden olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június 30-át követő időszakra vonatkozóan kell bevallani. A 2020. júniusi bérekre tehát még 17,5 százalék, de a 2020. júliusi bérekre már csak 15,5 százalék teher rakódik. A 2020. júliusában átutalt SZÉP kártya juttatásokra is lesz már 15,5 százalékos mértékű szocho kötelezettség.

A Szocho mérték csökkenésének hatása más adónemekre

Szocho – Szja

Idén július 1-től minden olyan az Szja tv. szerinti önálló, vagy nem önálló tevékenységből származó, illetve egyéb bevételből származó, továbbá átalányadózással megállapított jövedelem esetében, ahol a magánszemély kötelezett a szocho megfizetésére (feltéve, hogy azt költségként nem számolta el, vagy azt számára nem térítették meg), a megállapított jövedelem 87 százalékát kell (a korábbi 85 %-os szabály helyett) jövedelemként és így szja alapként is figyelembe venni.

Szocho – EKHO

Igazodva a szocho mérték csökkenéséhez az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) szabályai szerint megszerzett jövedelem, mint ekhoalap után a kifizetőt 15,5 százalékos ekhó terheli 2020. július 1-től.

Szocho – KATA

Figyelemmel a szocho mérték csökkenésére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 10. § (1) bekezdésben a főállású kisadózókra vonatkozóan megfogalmazott ellátási alapok emelkednek. 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítással kapcsolatos ellátások (pl. táppénz, álláskeresési járadék, nyugdíj) számításának az alapja:

a havi 50 ezer forint tételes adót fizető főállású kisadózó esetén havi 102 ezer forint (jelenleg 98.100,- forint)

a magasabb, havi 75 ezer forint tételes adót fizető főállású kisadózó esetén havi 170 ezer forint lesz (jelenleg 164 ezer forint).

Természetesen ez ellátási alapot nem befolyásolja az a tény, hogy meghatározott KATA alanyok a már korábban hozott vészhelyzeti intézkedések miatt 2020. március, április, május, június hónapokra vonatkozóan mentesülnek a tételes adó megfizetésének a kötelezettsége alól.

Kisvállalati adó

KIVA bevallás, adó- és előleg befizetés

Főszabályként a Katv. 22. §-a alapján a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítani és az adóévet követő év május 31-éig bevallani, illetve az előlegek és a bevallott adó közötti különbözetet megfizetni.

Hasonlóan a társasági adóhoz, a vészhelyzettel összefüggésben a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján a bevallási és adóbefizetési (előleg és az éves adó közötti pozitív különbözet) kötelezettséget 2020. szeptember 30-áig kell teljesíteni.

Szintén főszabályként a Katv. 23. § (1) bekezdése szerint a KIVA alanynak az adóelőleg megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kell eleget tennie. Az említett rendelet azonban a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a közötti időtartamra az adóelőleg bevallási kötelezettség alól is mentesítést biztosít. A következő KIVA előlegről szóló bevallást tehát majd csak 2020. október 20-án kell benyújtani a II. és III. negyedév vonatkozásában. Fontos, hogy az adóelőleg befizetési kötelezettsége alól azonban a jogszabály nem ad mentesítést! A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján a július 20-áig esedékessé váló II. negyedéves adóelőleget a 2020. I. negyedévre benyújtott KIVA előleg bevallás alapján kell majd megfizetni.

KIVA mértéke

A 2020-as évre vonatkozóan a KIVA mértéke megmarad a Katv. 21. §-a szerinti 12 százalékos mértékű, tehát nem követi egyből a szocho mérték csökkenést.

Sajnos a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 23. § (2) és (3) bekezdései szerint az adómérték csak 2021. január 1-től csökken 11 százalékos mértékűre. Ezt a csökkentett adómértéket már a 2021-es időszakra vonatkozó KIVA előlegeknél is figyelembe kell venni. A rendeletben a KIVA adó- és előlegszámítás alapjának a meghatározásával kapcsolatban nem történt módosítás.

A helyi adókkal kapcsolatos könnyítésekről, az EKAER-könnyítésekről és az adóigazgatási szabályok változásairól itt olvashat részletesen.

A cikk szerzője S. Csizmazia György, okl. könyvvizsgáló, okl. adószakértő (SK AUDIT Gazdasági Tanácsadó Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.


Kapcsolódó cikkek:


Itt a 2021-es költségvetés
2020. május 26.

A büdzséterv 4,8 százalékos növekedéssel és 3 százalék alatti hiánnyal számol. A tervezet egyik nyertese a honvédelem.

Adózás koronavírus idején (3. rész)
2020. május 26.

A koronavírussal kapcsolatos adóváltozásokról szóló sorozatunk első két részében az intézkedések közgazdasági okait, a veszélyhelyzetbe került vállalkozások kedvezményes adózási lehetőségeit, a számviteli beszámoló és egyes adóbevallások halasztási lehetőségeit mutattuk be. A harmadik részben a méltányosságról, a fizetési kedvezményekről és a végrehajtási eljárások felfüggesztéséről lesz szó.