Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Elöljáróban megjegyezzük, hogy a személygépkocsi elhatárolása az egyéb járművektől azért lényeges, mert a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szigorúbb áfa levonási szabályok kapcsolódnak, mint a személygépkocsinak nem minősülő gépjárművek esetében.
| Releváns jogszabály: |
Általános szabályok
Az előzetesen felszámított adó levonásának főszabálya alapján – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. § – az adó abban a mértékben vonható le, amilyen termékben a termékbeszerzés, igénybe vett szolgáltatás az adóalany adóköteles, adólevonásra jogosító tevékenységét szolgálja. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele általános esetben, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla [Áfa tv. 127. § (1) bekezdés a) pont].
Főszabály alóli kivételként – az Áfa tv. 120-121. §-ától függetlenül – sem vonható le az adó, ha az az Áfa tv. 124. §-ában nevesített tételes levonási tilalommal érintett, kivéve, ha a tételes levonási tilalom alól a 125. § felmentést ad meghatározott feltételek teljesülése esetén.
A személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges termékbeszerzések vonatkozásában elmondható, hogy az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján a 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:
A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások utáni áfa levonási jog tekintetében az alábbi szabályozás irányadó. Az Áfa tv. 124. § (4) bekezdésének a) pontja szerint, a 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.
Nem kizárólag személygépkocsihoz kapcsolódnak az alábbi tételes levonási tilalmak, de az Áfa tv. 124. § (2) bekezdésének e) illetve f) pontjai szerint, a 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le a parkolási szolgáltatást, és az úthasználati szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa.
Az említett tételes levonási tilalmak alól csak az Áfa tv. 125. §-ában felsoroltak szerint lehet mentesülni, így például
Komplex ügyletek
Vannak esetek, amikor egy ügylet során járulékos elemként további termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás valósul meg, és utóbbi osztja a főtevékenység jogi sorsát az áfában
Komplex ügyletek előfordulhatnak személygépkocsi üzemeltetéssel, fenntartással összefüggésben is. Ilyen lehet, amikor például egy céges autóként használt személygépkocsit szervízbe visznek, és ennek során alkatrészcserére is szükség van. Ezekben az esetekben jelentősége van annak, hogy a főügylet termékbeszerzésnek vagy szolgáltatás igénybevételének minősül-e, ugyanis a minősítés az adólevonás mértékét befolyásolhatja.
Az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére. Az Áfa tv. 70. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.
A főtevékenység adóalapjába járulékos költségként beépülő ügylet fontos jellemzője, hogy az bár önmagában is állhatna, azonban az adott ügylet során a járulékos elemként megvalósuló szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés nem teljesült volna, ha a főügylet nem jött volna létre, valamint az a tény is jelentőséggel bír, hogy a járulékos elem elválaszthatatlan részét képezi a főtevékenységnek, illetve segíti annak megvalósulását, vagy adott esetben annak nélkülözhetetlen elemét képezi, vagy az értékesített termék használatát olyan mértékben segíti, hogy anélkül nem is lehetne a terméket rendeltetésszerűen használni.
Fontos az is, hogy a járulékos költség a főügylet adóalapba tartozóan osztja annak adójogi sorsát. Így, ha a főügylet áfás, akkor a járulékos költség is áfát visel, méghozzá ugyanazt az adómértéket, mint a főügylet. Ha a főügylet adómentes, akkor a járulékos költség sem visel adót. Az előző szabályok irányadóak abban az esetben, ha a járulékos költség önmagában esetleg más áfa megítélés alá esne, mint a főügylet.
Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülménye alapján kell eldönteni.
Például, ha az adózó a céges személygépkocsit szervizbe adja javításra, akkor az ügylet szolgáltatásnyújtásra/ szolgáltatás igénybevételére irányul. Amennyiben a javításhoz alkatrészcsere is szükséges, akkor nem egy önálló szolgáltatásról és egy attól elkülönült, önálló termékértékesítésről lesz szó, hanem egy komplex ügyletről, ahol a főügylet szolgáltatásnyújtás (javítás) és a járulékos költség a beépített csere alkatrész ellenértéke. Ebben az esetben szolgáltatásról kell a számlát kiállítania a szerviznek. A járulékos költség összegének szerepeltetése nem kötelező a számlán, de a számlakibocsátó döntése vagy a felek megállapodása alapján feltüntethető.
Cégautó esetén az Áfa tv. szerinti, személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges termék, például üzemanyag, gumiszett beszerzését terhelő áfa egyáltalán nem vonható le. A gumiszett esetében ez akkor áll fenn, ha az adóalany termékértékesítés/termékbeszerzés során maga veszi meg a terméket a szolgáltatás igénybevétele nélkül vagy komplex ügylet esetén a főügylet termék, a gumiszett értékesítése (beszerzése).
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
