Szent és kevésbé szent könyvek – 3. rész – Újszövetség másképp

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2021. január 15.
Címkék: , , , , ,
Rovat:
Az Újszövetséghez számos apokrif irat kapcsolódik. Ezek többsége evangélium, az egyes apostolok cselekedeteinek könyvei, az apostolok levelei, illetve végítéletet, a túlvilágot bemutató apokalipszisek, látomások, jóslatok. Ezek gyakran tartalmaznak pénzügyi vonatkozásokat is, írásunkban ezek közül emelünk ki néhányat.

Ha pénzetek van, ne adjátok ki kamatra. Hanem olyannak adjátok [azt], akitől nem kapjátok (vissza).

(Jézus szavai Tamás evangéliumából)

Az apokrif és gnosztikus iratokról korábban már adtunk egy általános ismertetést, illetve néhány fontosabb ószövetségi apokrif írást is sorra vettünk. Most rátérünk az újszövetségi apokrifekre, azoknak főleg gazdasági, pénzügyi, adózási vonatkozásait elemezzük. Apokrif írásokról van szó, tehát ezek szentnek (isteni eredetűnek, Isten által sugalmazottnak) tekinthetőek, nem mondanak ellent a kanonizált újtestamentumi könyvekkel.

Mivel ezek az írások – eltérően a Biblia könyveitől – nem közismertek, a hivatkozott részeket beidézzük, a kapcsolódó bibliai részekhez csak hivatkozásokat adunk. Korábbi írásainkban a kapcsolódó bibliai részleteket már bemutattuk, így azok részletezésétől most eltekintünk.

A legfontosabb kategóriái ezeknek az írásoknak az evangéliumok, az apostolok cselekedetei, illetve az apokalipszisek.

Bibliába be nem került szent evangéliumok

Mit is jelent maga az ’evangélium’ szó?

Az evangélium (ευαγγέλιον, euangelion) görög eredetű szó, több értelemben is használták: Jelenthette azt a jutalmat, amelyet valaki jó hír átadásáért adtak, vagy egy jó hírért az isteneknek bemutatott hálaáldozatot, de a kedvező tartalmú jóslatot is ezzel a szóval illették. Vallási értelemben egyértelműen a jó hírrel azonosíthatjuk a jelentését.

A Bibliában Jézus életének négy történetmesélését (Máté, Márk, Lukács, János) nevezzük evangéliumnak, rövidebben Jézus Krisztus szenvedéstörténetét. Ez utóbbi eléggé leegyszerűsítő megfogalmazás, és nem is helyes, hiszen Jézus életéből, tevékenységéből csak az utolsó napokhoz kapcsolódik közvetlenül a szenvedés.

A Bibliában szereplő négy evangéliumon kívül számos más evangélium is keletkezett a Krisztus utáni első századokban, a vallási közösségek maguk választották meg, hogy melyiket tekintik maguk számára szentnek. A helyzeten a IV. század végi ún. kanonizálás változtatott, amely a fent felsorolt négy evangéliumot sorolta a Szentírás könyvei közé, a többi evangéliumot nem, azokat legfeljebb megtűrték, de volt, amikor inkább megsemmisítették.

Volt evangéliuma Fülöp, Tamás, Jakab és Júdás apostoloknak, Nikodémosznak, sőt Jézusnak és Mária Magdolnának is. A bibliakutatók az elmúlt két évszázadban több ilyen evangéliumot megtaláltak, egyeseket csak részleteiben, de arra is van példa, hogy több szövegváltozatot is találtak.

Fülöp és Tamás evangéliumából mutatunk be részleteket. Ezek részben megismétlik az Újtestamentumban található történeteket, másrészt kiegészítik azt sajátos értelmezésekkel, illetve teljesen új tartalmú szövegekkel is találkozhatunk.

Az első részlet Fülöp evangéliumából származik:

Ha valaki lemerül a víz alá és úgy jön fel, hogy nem kap semmit, és azt mondja „keresztény

vagyok”, akkor csak kölcsönzi a nevet – érdeklődésből. Ha azonban megkapja a Szent Szellemet, akkor a neve – ajándék. Ha pedig valaki ajándékot kap, nem kell azt visszaadnia, aki viszont valakitől kölcsönöz kamatra, kötelező fizetnie. Ez módja és történése annak, amikor valaki megtapasztalja a misztériumot.

Ebben a részletben nem közvetlenül kell értelmeznünk a kölcsön és a kamat szavakat, hanem átvitt értelemben. A szövegből is egyértelmű, hogy kereszténnyé válni a keresztség által („lemerül a víz alá és úgy jön fel”), még nem jelenti a hit teljességét, ezért szolgálattal is tartozik, a kölcsönt kamatostul vissza kell fizetni. A hit teljessége esetén már nincs értelme visszafizetésről beszélni, az már ajándéknak számít.

Krisztus keresztelése (Pietro Perugino, 1482 körül, Sixtus Kápolna, Róma)

A következő három részlet Tamás evangéliumában található.

95 ‘[Jézus mondja:] „Ha pénzetek van, ne adjátok ki kamatra. Hanem olyannak adjátok [azt], akitől nem kapjátok (vissza).”

Ez a rövid parancsolat közvetlenül és közvetve is értelmezhető. A szükséget szenvedőnek segíteni kell, anélkül, hogy viszontszolgáltatást várnánk el. A pénz itt lehet pénz is, de bármilyen más vagyontárgy vagy szolgáltatás is, sőt hitbéli segítség is. Bármi, amivel a szükséget szenvedő ember lehetőséghez juthat, amivel élhet.

100 Jézusnak egy aranypénzt mutattak, és mondták neki: „Cézár emberei adót követelnek tőlünk.”

Ő mondta nekik: „Adjátok Cézárnak, ami a Cézáré. Adjátok Istennek, ami az Istené. És ami az enyém, adjátok nekem.”

Az adófizetésről (adógarasról) szóló rövid történet mindhárom szinoptikus evangéliumban (Mt 22,15-22; Mk 12,13-17; Lk 20,20-26) megtalálható. A meglepő fordulat itt a befejezés, amely szerint „És ami az enyém, adjátok nekem”. Jézusnak tehát vannak elvárásai a követőivel szemben. Természetesen itt nem adójellegű, sőt nem is anyagi jellegű az, amit Jézus elvár, sokkal inkább példájának követése, tanainak elfogadása és hirdetése lesz az apostolok kötelezettsége.

Az adógaras (Jacob Adriaensz Backer festménye, 1633 körül)

109 Jézus mondja: „A királyság hasonlatos egy olyan emberhez, akinek a földjében kincs van, [amelyről] ő nem tud. És [miután] meghalt, az ő [fiára] hagyta. (De) fia sem tudott (róla). Fogta a földet, és eladta. És aki megvette azt, eljött, és szántás közben [megtalálta] a kincset. Elkezdett pénzt kölcsönözni kamatra, akinek csak akart.”

110 Jézus mondja: „Aki megtalálta a világot, (és) gazdaggá lett, lemondhat a világról.”

Az előző történet folytatásának is tekinthető ez a példabeszéd. A lelki vagyonnal, hittel rendelkező embernek kötelessége azt másokkal megosztani, átadni.

A simónia él és virágzik – ma is!

Az Újtestamentum részét képezi ’Az Apostolok Cselekedetei’ elnevezésű könyv. Több apostolnak – így Péternek, Pálnak, Jánosnak, Tamásnak – a cselekedeteit önálló könyvekbe is összeállították, ezek a könyvek jóval bővebbek, mint a kanonizált változat. Most Péter cselekedeteiből mutatunk be egy rövid részletet.

Az Apostolok Cselekedeteinek 8,14-25 sorai szólnak egy Simon nevű mágusról, aki pénzért akarja megvásárolni a kézrátétellel való áldás tudományát. Péter apostol ezen felháborodott, és így utasította el Simont: „Vesszen el a pénzed veled együtt, mert azt hitted, hogy az Isten ajándékát, pénzen meg lehet venni. Semmi részed benne és semmi közöd hozzá, mert szíved nem tiszta az Isten előtt. Térj meg hát gonoszságodból, és kérd az Istent, hogy bocsássa meg szíved szándékát! Úgy látom, elöntött a keserű epe, és fogva tart a gonoszság.”

Simon mágus megkísérli megvásárolni a Szentlélek átruházásának erejét (Liberale da Verona (1445-1525) festménye)

Simon rendelkezett mágikus erővel, Rómába ment, hogy ott gyakorolja ezt a képességét. Péter utána ment Rómába, hogy mindezt megakadályozza. A Péter cselekedetei című apokrif minderről így számol be:

[Péter] tekintete egy hatalmas kutyára esett, mely súlyos lánccal volt megkötve. Odament hozzá és eloldozta. A kutya pedig, mihelyt eloldozta, emberi hangon ezt mondta Péternek: ,,Te, aki az élő és elmondhatatlan Isten szolgája vagy, mit parancsolsz? Mit tegyek?”

Mire Péter így szólt: „Menj be a házba, és mondd meg Simonnak, de a köréje gyűltek jelenlétében: »Üzeni neked Péter: lépj a nyilvánosság elé, te istentelen, te egyszerű lelkek megmételyezője, hiszen miattad jöttem Rómába!«

Csakugyan, a kutya nyomban megiramodott, loholt át a kapun, berontott Simon és a vendégei közé, s ott két lábát a magasba emelve, öblös hangon mondta: ,,Simon üzeni neked Péter, Krisztus szolgája, aki a kapuban áll: Lépj a nyilvánosság elé…!” (…)

Simon unszolta a kutyát: ,,Mondd Péternek, hogy nem vagyok itt!” Mire a kutya, a hozzájuk csatlakozó Marcellus füle hallatára, így válaszolt: ,,Te gonoszság és szégyentelenség kútfeje, fő-fő ellensége mindenkinek, aki él és Jézus Krisztusban hisz! Egy állatot küldtek követnek, s mert szólni nem tud, emberi hanggal ruházták fel, hogy az vágja a szemedbe, az bizonyítsa rád: csaló vagy és szemfényvesztő …!”

Ezeket mondta a kutya, (…) odament Péterhez, elbeszélte, mit végzett Simonnal, aztán így szólt az igaz Isten angyalához és apostolához: ,,Péter, nehéz mérkőzésed lesz Krisztus ellensége, Simon, és Simon párthívei ellenében, de sokakat visszatérítesz majd az igaz hitre azok közül, akiket félrevezetett.”

Alighogy szavait bevégezte, a kutya lerogyott Péter lábához, és kilehelte a lelkét. (…)

[Simon így szólt:] ,,Róma polgárai, ti most azt hiszitek, Péter fölibém kerekedett, (…) Magatokat csapjátok be! Én mindenesetre holnap elhagylak benneteket, (…) felszárnyalok ahhoz az Istenhez, akinek még most, gyengélkedve is az ereje vagyok. Ti elbuktatok ugyan, de lám, én maradok a ‘Helytálló’.” A rómaiak másnap sűrű sorokban tódultak a Szent út felé, hogy végignézzék, miként repül el Simon.

És lám, máris a magasba lendült, egész Rómában mindenki látta őt, ahogyan a szentélyek és a dombok fölé emelkedik. (…) Péter pedig (…) az Úrhoz, Jézus Krisztushoz kiáltott segítségért: ,,Ne késlekedj, Uram, a kegyelmeddel! Tedd, hogy lezuhanjon a magasból! Terüljön el a földön, de ne haljon meg!”

És Simon csakugyan lezuhant a magasból, lábszára csakugyan három helyen tört el. (…) Időközben a pórul járt Simon talált néhány jótét lelket, azok Rómából az éjszaka folyamán hordszéken Ariciába szállították. Valameddig ott senyvedett, de utóbb Tarracinába vitték bizonyos Kastórhoz. (…) Kastór kése alá került, és a műtőasztalon fejezte be életét Simon, a Sátán angyala.

(Péter cselekedetei, részletek a 9., 12., 31. és 32. fejezetekből)

A simónia súlyos bűn! A hivatali pozíciók pénzért való megszerzése, a döntéshozók anyagi előnyökkel való befolyásolása nem ment ki a „divatból”. Az egyházi tisztségeket gyakran kiárusították a középkorban (így lehetett valaki kilenc évesen püspök, tizenévesen akár már bíboros is), de napjainkban is találkozhatunk ezzel a jelenséggel, például a közbeszerzési eljárások esetében.

A jog ma már bűncselekménynek minősíti ezt, persze a büntetés ritkán történik meg, hiszen a korrumpáló és a korrumpált érdekszövetségben van, bizonyítani nagyon nehéz, a vesztes a társadalom.

A simóniát Dante Alighieri a legsúlyosabb bűnök között sorolja fel az Isteni színjátékban, nem véletlenül, hiszen az egyházi tisztségek kiárusítása jól ismert volt abban a korban is. A Pokol kilenc köre közül a nyolcadikban bűnhődnek az elkövetői (19. ének), fejjel lefelé beásva, gödrökben senyvednek, lábaik kikalimpálnak, talpuk lánggal ég.

A simóniai büntetése Dante Isteni színjátékában (itáliai miniatúra, a Színjáték illusztrációja, 1444 és 1450 között)

A bűnösök túlvilági büntetései

Számos apokalipszis is keletkezett a Krisztus utáni századokban. Ezek közül csak egy, Szent János Apostol Jelenéseinek Könyve került be a kanonizált Újtestamentumba. Volt apokalipszise Szent Péter, Szent Pál és Szent Jakab apostoloknak is, de az Ószövetséghez is számos világvégi látomás kapcsolódott (Sibylla-jóslatok, Mózes, Ezdrás, Ézsaiás apokalipszisei stb.).

A földi világban elkövetett bűnök és azok büntetéseinek igen részletes felsorolása található Péter apokalipszisében. Összesen 21 kategóriáját sorolja fel a bűnösöknek:

– Akik káromolták az igazság úját.

– Akik megtagadták az igazságot.

– Asszonyok, akik hajfonatokat készítettek, hogy férfiakat csábítsanak.

– Férfiak, akik velük háltak.

– Gyilkosok és társaik.

– Asszonyok, akik elhajtották magzataikat.

– Szülők, akik elhanyagolták vagy elpusztították gyermekeiket.

– Igazaim üldözői és árulói.

– Káromlók, akik felforgatták igazságomat.

– Hamis tanúk.

– Gazdagok.

– Uzsorások.

– Bálványimádók és bálványaik.

– Homoszexuálisok.

– Akik elhagyták Isten parancsát, és démonokat követtek.

– Akik nem tisztelték szüleiket.

– Akik nem engedelmeskedtek szüleiknek.

– Akik nem őrizték meg szüzességüket.

– Engedetlen szolgák.

– Hipokriták.

– Varázslók és boszorkányok.

Ezek között több is van, amelyeket ma már nem tekintünk bűnnek, sőt még csak negatív megítélésük sincs, de többségük ma is legalábbis rossz cselekedet, néhány pedig ma is büntetőjogi tényállás.

Témánk szempontjából a gazdagok (mivel az Újszövetség a szegénységet, mint erényt hirdeti) és az uzsorások (pénzt kamatra adók) bűne az, amit érdemes vizsgálnunk. A túlvilági büntetése ezeknek – Péter apokalipszise szerint – a következő:

9. És akik közel vannak hozzájuk, (azok számára) ott van egy hely tüzes oszloppal, és az oszlop hegyesebb a tőrnél. Ócska ruhába és piszkos rongyokba öltözött férfiakat és nőket dobnak oda, hogy szörnyű el nem múló kínok között gyötrődjenek. Ők azok, akik a gazdagságukban bíznak, és nem törődtek sem özvegyasszonnyal, sem árvával, szembefordulva Istennel.

10. Ott van mellette egy másik hely, tele ürülékkel, férfiakat és asszonyokat dobnak bele egészen a térdükig. ők azok, akik uzsorakamatra adnak kölcsön.

Az uzsorások, bankárok és a hamisan tanúskodók büntetése (freskórészlet, Giovanni Canavesio (1492-1530), Notre Dame des Fontaines kápolna, La Brigue, Franciaország)

Irodalom:

Biblia (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1976)

Adamik Tamás – Dörömbözi János (szerk.): Apokrif iratok I-IV. – Csodás evangéliumok / Apokrif levelek / Apokalipszisek / Az apostolok csodálatos cselekedetei (Telosz Kiadó, Budapest, 1998)

Miller, Stephen M. – Huber, Robert V.: A Biblia története (kiadja a Magyar Bibliatársulat megbízásából a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2012)

Pesthy Mónika: Péter-apokalipszis (Corvina Kiadó, Budapest, 2009)

Porter, J. R.: Az elveszett Biblia (Magyar Könyvklub, Budapest, 2003)

A hivatkozott apokrifek (többségük) megtalálhatóak az Isten Egyházának Gyülekezetei (Church of God) honlapján a Könyvtár menüpont alatt


Kapcsolódó cikkek:


NAV: online minden egyszerűbb
2021. február 25.

NAV: online minden egyszerűbb

A NAV saját fejlesztésű online nyomtatványkitöltőjére hívta fel a figyelmet a honlapján közzétett közleményében.

Az adómérték konfiskáló jellege
2021. február 25.

Az adómérték konfiskáló jellegének megállapítására csak kivételesen és szélsőséges esetben kerülhet sor az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan.