Szeptembertől változik a versenytörvény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés június 2-án elfogadta a versenytörvény módosítását. A változtatásoknak köszönhetően bővül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eszköztára, és hatékonyabban léphetnek fel a kartellezők ellen. A módosítások 2008. szeptember elsején lépnek hatályba.

Az 1996. évi LVII. törvényt módosító jogszabály három fő területen hoz változást: egyrészt a kartellekkel szembeni fellépésben, másrészt az alkalmazható jogkövetkezményekben, harmadrészt pedig a versenyhivatal feladataiban.

A legterjedelmesebb változás, hogy a GVH engedékenységi politikáját törvényi szinten szabályozzák, szemben az eddigi közleményi formával. Az engedékenységi politika lényege, hogy a kartellről először bizonyítékot szolgáltató vállalkozás és annak vezetői mentesülnek a büntetés alól. Az engedékenység alapján a bírság kiszabása alól mentesülő vállalkozások mindaddig nem kötelesek megtéríteni a kartellezéssel okozott kárt, ameddig a követelés az ugyanazon jogsértésért felelős másik (engedékenységben nem részesülő) károkozótól is behajtható.

A kartellek visszaszorítását segíti az is, ha a károsultak kártérítési pereket indítanak a jogsértéssel okozott kár megtérítése érdekében. Ez a kár jellemzően abból adódik, hogy a kartellezők által érvényesített ár magasabb lesz, mintha az valódi versenyben alakult volna ki. Ez akkor is így van, ha a kartellezők nem közvetlenül az árat határozták meg, hanem például felosztották egymás között a piacot, vagy limitált mennyiségi kvótákat határoztak meg, ugyanis ezek a versenykorlátozások – közvetetten ugyan -, de hatást gyakorolnak az árakra.

Ha jogerős versenytanácsi vagy bírósági határozat megállapítja, hogy a vállalkozások kartelleztek és emiatt bírságot is kiszabnak, az elmarasztalt cégek vezető tisztségviselői két évig nem tölthetnek be gazdasági társaságnál ilyen tisztséget. Az érintett vezető bírósági eljárás keretében „mentheti ki magát”, azaz bizonyíthatja, hogy a jogsértést megvalósító döntésben nem vett részt, vagy az ellen tiltakozott, ebben az esetben rá nem vonatkozik a hátrányos jogkövetkezmény. Ez a szankció nem fenyegeti az engedékenységben (teljes bírságelengedésben) részesülő vállalkozások vezetőit.

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal

---