Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szociális hozzájárulási adót a vállalkozások több kedvezményforma révén is csökkenthetik. Hogy miként, kiderül az RSM DTM összeállításából.
A munkáltató (kifizető) a magánszeméllyel fennálló munkaviszonyára tekintettel a munkavállalónak juttatott, az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem (növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj összegével) után 27 százalék szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. Az adó alapjába nem tartozik bele a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásból nem a kifizetőt terhelő rész. A számított adó a jogszabályban meghatározott adókedvezmények összegével csökkenthető.
Az egyik ilyen adókedvezmény a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény, amelyet a kifizető akkor vehet igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti béremelést. Ennek nem felel meg, ha a kifizető akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában valósította meg a béremelést. A kifizető az adókedvezményt az adóév egészében igénybe veheti, de csak az olyan hónapra fizetendő adó megállapításánál, amelyre vonatkozóan az elvárt mértékű béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesül.
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény összegét egy meghatározott képlet alapján kell meghatározni, a munkaviszonyban állót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér összege alapján.
Folytatás az RSM DTM blogbejegyzésében, az alábbi linken.
Forrás: RSM DTM blog
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
