Szorul a hurok: 100 milliárdos adókülönbözet a feketegazdaság fehérítése során


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A feketegazdaság fehérítése érdekében tett intézkedések következtében feltárt adókülönbözet 2007 első félévében 101 milliárd forint volt, szemben a 2006. év egészében feltárt 90 milliárd forinttal – közölte kedden a Pénzügyminisztérium (PM) a kormány részére készített, a feketegazdaság visszaszorításáról szóló jelentésének keretében.

A cigaretta és üzemanyag csempészet, valamint az illegális alkoholforgalmazás miatt kieső jövedéki adó és áfa beszedése érdekében tett intézkedések tavaly 64 milliárd forint jövedéki adó és áfa bevételi többletet hoztak, 2007 első három hónapjában ez 22 milliárd forint volt. A 10 ezer meghirdetett vagyonosodási vizsgálat elindításának hírére az adózók éltek az adómoratórium lehetőségével: visszamenőlegesen 21 ezren végeztek önellenőrzést és mintegy 44 milliárd forint adókötelezettségről adtak számot, amelyet utólag fizetnek meg.

Legalább a minimálbér kétszerese után kell járulékot fizetni 2006. szeptemberétől, kivéve azoknál a dolgozóknál akiknek tényleges bére nem éri el a havi 131 ezer forintot. Az APEH becslése szerint ennek hatására – miközben több mint másfél millió ember esetében éltek az alacsonyabb bérek bejelentésének lehetőségével – mintegy 110 ezer adózó emelte meg 2007-ben közteherviselésének alapját az eddigi minimálbér körüli összegről 131 ezer forintra.

Ők azok, akik az eddig adómentesen felvett jövedelmük egy részét az intézkedés hatására „”legalizálták””. A PM jelentése szerint az összesített adó- és járulékbevételek nagysága 2006-ban mintegy 8.700 milliárd forint volt. Figyelembe véve a becsléseket, GDP arányosan a feketegazdaság becsült produktumát, feltételezhető, hogy évente több mint 1.000 milliárd forint adó- és járulékfizetés marad el.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.