Társadalombiztosítás – a napi munkát segítő információk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közelmúltban jelent meg az Adó-kódex társadalombiztosítási száma, amely a legfontosabb jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt szövege mellett összefoglalja a jogalkalmazók számára legfontosabb információkat is.

Nyugdíjváltozások

A nyugdíjak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2007. január elsejétől 4 százalékkal emelkedtek, így az üregségi teljes nyugdíj összege 26 830 forintra nőtt. Február 15-ei hatállyal azonban ismételten módosult a jogszabály, ennek következtében a nyugdíjminimum 27 300 Ft-ra emelkedett.

A nyugdíjak korrekciós célú emelése következtében az ötven százalékos özvegyi nyugdíj 2006. január elsejétől 55 százalékos, 2007. január elsejétől pedig 60 százalékos mértékre emelkedett.

Nyugdíjasok foglalkoztatása

Április elsejétől (önkéntes vállalással már az év elejétől) a saját jogú nyugdíjas foglalkoztató is köteles 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni a nyugdíjasként elért jövedelme után. Aki nyugdíjasként legalább egy évig fizetett járulékot, annak minden 365 nap szolgálati idő után a járulékalapot képező jövedelme 0,4 százalékával kell a nyugellátása összegét megemelni.

2008. január elsejétől az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjazáshoz a biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni. Amennyiben a nyugdíjas újabb biztosítással járó jogviszonyt létesít, a nyugellátását szüneteltetni kell, ha a keresőtevékenységből származó jövedelme az adott évben meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét, és nem töltötte be a 62. életévét. A 2008. január elsejét megelőzően megállapított nyugdíjak esetében azonban a kötelező szünetelésre vonatkozó szabályt csak 2010-től kell majd alkalmazni.

Járulékfizetés

A korkedvezményes nyugdíjak fedezetére a munkáltatók 2007. január elsejétől többletjárulékot kötelesek fizetni. A 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot a korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott dolgozó járulékalapul szolgáló jövedelme után kell teljesíteni azzal azonban, hogy az új befizetéshez a központi költségvetés 2011-ig fokozatosan csökkenő mértékben támogatást nyújt. Az idei évben a teljes többletet átvállalja a költségvetés, a következő években a járulék 25, 50, és 75 százalékát, 2011-től pedig már a 100 százalékát kell a munkáltatónak viselnie.

A nyugdíjjárulék felső határa az idei évben napi 18 490 Ft-ra, évi 6 748 850 Ft-ra emelkedett. A minimum járulékalap január elsejétől 131 000 forint, a minimálbér pedig 65 500 forint lett.

Az Adó-kódex 2007/1-2 Társadalombiztosítás 2007. számában megtalálhatják a bedolgozók, megbízottak utáni járulékterheket, az alkalmi munka közterheit, valamint megtekinthetik a minimum járulékalapot el nem érő járulékfizetéssel és a nyugdíjszámítással kapcsolatos példákat is.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]