Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társaságiadó-előleget a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak (ideértve a külföldön tevékenykedő vállalkozásokat) és a külföldi vállalkozónak az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a várható, éves fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. A határidőhöz közeledve az Adó szaklap 2011/16. számában megjelent cikk áttekinti az adóelőleg-fizetési és feltöltési kötelezettségről szóló szabályokat.
A feltöltési kötelezettség azt az adózót terheli, akinek társasági adó előleg-befizetési kötelezettsége volt, még akkor is, ha a bevallott adóelőleg összege nulla volt. Az előleg-kiegészítési kötelezettséghez bevallási kötelezettség is társul, amely a 1146-os számú nyomtatvány kitöltésével teljesíthető. Fontos kiemelni, hogy 2010. december 16-tól szűkült az adóelőleg-kiegészítésre kötelezettek köre, azaz a feltöltési kötelezettség árbevételi határa 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedett. A naptári év szerint működő adózóknak a tárgyév december 20-ig kell teljesíteniük a feltöltési kötelezettségüket. (Az eltérő üzleti éves adózónál ez a határidő az adóév utolsó hónapjának 20. napja.)
A feltöltési kötelezettséghez meg kell határozni a várható adó összegét a várható adóalap becslésével. Ennek során minden eredményre ható tényezőt figyelembe kell venni. A 2011. évi – illetve az üzleti évi – várható fizetendő társasági adó összegét, amely a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény módosítva az adóalap-növelő, illetve -csökkentő tételekkel. Az így megállapított adóalapnak a 10 vagy 19 százaléka a számított társasági adó, amelyből le kell vonni az érvényesíthető adókedvezményeket. Figyelembe kell venni továbbá a megfizetett havi és negyedéves adóelőlegeket, beleértve a december 20-án esedékes összeget is. Ennek az összegnek a számításánál figyelembe vehető a korábbi évek társasági adó túlfizetésének vissza nem igényelt összege, valamint a más adónemről a társasági adónemre december 20-a előtt átvezetett összegek is.
Nem kell azonban figyelembe venni az Európai Uniótól vagy más költségvetésből járó támogatást, ha azt az adózó részére az adóév utolsó hónapjának 15-ig nem folyósították. Fontos továbbá, hogy a várható társasági adót is csökkenti a külföldön megfizetett adó, amelyet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján lehet érvényesíteni. A feltöltési kötelezettség összege a várható adó és a 2011. évre bevallott adóelőleg pozitív különbözete.
A feltöltés elmulasztása esetén adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, ha az adóelőleg-kiegészítés nem éri el a fizetendő adó 90 százalékát. Ez azt jelenti, hogy elegendő a várható fizetendő adó 90 százalékáig kiegészíteni a befizetett adóelőlegeket. A 90 százalékos feltöltés azonban azzal a kockázattal jár, hogy ha az adózó alulbecsüli a várható fizetendő társasági adót és a várható adó 90 százalékára nem valósult meg az adóelőleg-kiegészítés, akkor az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja. Ebben az esetben a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
Mivel a gyakorlatban az adózók általában az utolsó pillanatban tesznek eleget feltöltési kötelezettségüknek, érdemes tisztázni, mely napot tekintjük az adófizetés időpontjának. A megfizetés időpontja az a nap, amelyiken az adózó belföldi pénzforgalmi számláját a számlavezető hitelintézet az adó összegével megterhelte, tehát figyelemmel kell lenni a tranzakció esetleges átfutási idejére. A teljesítés időpontja azért érdemel kiemelt figyelmet, mert ha a hitelintézet legkésőbb december 20-án nem terhelte meg az adózó pénzforgalmi számláját, az adóhatóság már akár egy nap késés esetén is jogosult a mulasztási bírság kiszabására.
Dr. Oláh Angelika írása az adóelőleg szabályainak ismertetése mellett részletesen foglalkozik az adóelőleg-fizetési és -feltöltési kötelezettség alóli mentesülés eseteivel és a feltöltési kötelezettséggel kapcsolatos ítélkezési gyakorlattal is.
Forrás: Adó szaklap 2011/16. szám
A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.
A Dél-afrikai Köztársasság a kontinens egyik legerősebb gazdasága. Az ország egykulcsos áfarendszerét 1991-ben vezették be.
Újabb hírekkel jelentkezett a NAV-figyelő.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
