Társaságiadó-reform jöhet a koronavírus-járvány után – 2. rész

A járvány következtében a kormányoknak nagyobb adójövedelemre lesz szükségük, aminek szükségszerű mellékhatása, hogy az adóhatóságok növelni fogják a vizsgálatokat. A nagyobb társasági adóbevétel segíthet a fiskális deficit mérséklésében. Míg az adóhatóságok rövidtávon csak a létező törvények alapján járhatnak el, máris sok kormány érvel egy olyan átfogó adóreform mellett, amely az üzleti világból nagyobb adójövedelem megszerzését célozza meg. Cikkünk második részében a Második Pillér tervezett intézkedéseit részletezzük.

Miután az OECD 2019-ben elindította előző cikkünkben említett kétpilléres modellen alapuló globális adóreform-projektjét, az Első Pillér sokkal több figyelmet kapott, mint a második. Az OECD 2020-ban publikált elemzése kimutatta, hogy az Első Pillér az adójövedelmeket nagyjából újra elosztja a szereplők között, és hogy a Második Pillérből származó globális adójövedelmek messze túlszárnyalják az Első Pillérből származókat. Mivel az OECD és a résztvevő kormányok a két pillért párhuzamosan szándékoznak bevezetni, egyetértenek a kulcskritériumokban és dolgoznak a törvényhozási terveken, az Első Pillér világszintű elfogadásához multilaterális konszenzusra van szükség, addig a Második Pillér alkalmazásának adójogi törvényeit az egyes kormányok nemzetközi konszenzus nélkül is gyorsan elfogadhatják. Ezért is ajánlatos szorosabban követni a Második Pillért és az ebből következő adójogi változásokat.

Mi is az a Második Pillér?

A Második Pillér – a „Global Anti-Base Erosion” (GloBE) – nem más, mint egy nemzetközi adókeret, ami lehetővé teszi az országok számára, hogy egy másik országban szerzett jövedelmet megadóztassanak, amennyiben az adott jövedelem a minimálisan hatályos ráta alatt adózott abban az országban. Jelenleg a GloBE azokat a nemzetközi vállalatokat érinti, amelyeknek a konszolidált jövedelme legalább 750 millió EUR volt vagy azt meghaladta. Az OECD-nek az a szándéka, hogy a jövedelmi küszöb tükrözze az országonkénti jelentés („CBCR”) kötelezettséget.

A GloBE két alapvető szabályt tartalmaz a másik országban szerzett jövedelem adóztatását illetően.

Jövedelem bevonás/összevonás – az anyavállalat egy kiegészítő (top-up) adót fizet a külföldi leányvállalata vagy kirendeltsége után, amennyiben az nem elégséges mértékben adózott jövedelme után.

Az adóalap-erózió kifizetések – az adófizetésre kötelezett gazdálkodó adólevonását vagy elutasítják, vagy pedig forrásadót köteles fizetni, ha a külföldi kedvezményezett leányvállalatot nem kellő mértékben adózott.

Mi a következő lépés?

Míg a legtöbb nemzetközi vállalat a COVID-19 kereskedelmi hatásaira koncentrál most, az adószakértők tudatában vannak annak, hogy az országok étvágya megnőtt a GloBE által inspirált adószabályok elfogadására már 2021 év elején.

Az OECD már kidolgozott egy tervezetet mind az Első, mind a Második Pillérrel kapcsolatban a pénzügyminiszterek és az Inkluzív Keret képviselői októberi találkozóját megelőzően. Jelentős haladást kell mutatniuk a feleknek a találkozón annak érdekében, hogy konszenzust teremtsenek a tervezet és az alkalmazás valamennyi aspektusában. Amennyiben az OECD nem tudja bizonyítani ezt az előrelépést és a konszenzus nem születik meg, akkor a COVID-19 gazdasági hatásai az egyes országokat arra ösztönzik, hogy felgyorsítsák az adóemelési intézkedéseik bevezetését. Biztosra vehető, hogy amennyiben az OECD nem mutat kielégítő előrehaladást 2020-ban, az üzleti világnak számítania kell még több unilaterális (egyoldalú) adóintézkedésre már a jövő évtől kezdődően.

Összességében az üzleti világ vezetőinek a GloBE két várható következményével kell számolniuk: (1) megkérdőjeleződnek az eddig elfogadott kedvezményes adóstruktúrák és (2) kettős adóztatás. Ezért, nem ajánlatos még változtatni a szerkezeten vagy a tranzakciókon addig, ameddig az OECD vagy az egyes országok nem alkotnak világos és egyértelmű szabályokat.

BDO

A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezetője, adópartner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Társaságiadó-reform jöhet a koronavírus-járvány után – 1. rész
2020. október 13.

A járvány következtében a kormányoknak nagyobb adójövedelemre lesz szükségük, aminek szükségszerű mellékhatása, hogy az adóhatóságok növelni fogják a vizsgálatokat. A nagyobb társasági adóbevétel segíthet a fiskális deficit mérséklésében. Míg az adóhatóságok rövidtávon csak a létező törvények alapján járhatnak el, máris sok kormány érvel egy olyan átfogó adóreform mellett, amely az üzleti világból nagyobb adójövedelem megszerzését célozza meg.