Teher a hazai bankoknak a FATCA
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelentős adminisztrációs terhet ró az amerikai FATCA szabályozás a hazai pénzintézetekre, illetve a mulasztási bírságokat is ők fizethetik „feledékeny” ügyfeleik helyett – mutat rá a Baker Tilly Hungária. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat szerint a vállalkozások kevéssé érdekeltek abban, hogy felfedjék, ha tulajdonosaik között olyan kettős állampolgársággal rendelkező amerikai van, akinek a jelentési kényszer miatt külföldi adófizetési kötelezettsége keletkezhet, pedig összesen akár több tízezer vállalkozás és magánszemély is érintett lehet.
A legtöbb országhoz hasonlóan az Amerikai Egyesült Államok is igyekszik az állampolgárai által be nem vallott adóköteles jövedelmeket felkutatni és megadóztatni. Ennek az egyik legújabb eszköze a külföldi számlák adómegfeleléséről szóló törvény, a FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act).
Az amerikai törvények szerint az ország minden állampolgára minden évben köteles adóbevallást küldeni az amerikai adóhivatalnak és az USA-ban és a külföldön már megfizetett adókon túl esetleg további adókat is befizetni a külföldön szerzett jövedelmek után.
„Bár a FATCA valóban elősegíti a be nem vallott amerikai jövedelmek adóztatását és a nemzetközi adóelkerülési és pénzmosási struktúrák felderítését is, de jelentősen megnöveli a pénzintézeti adminisztrációt, hiszen a szabályozás miatt a vállalkozások mögött álló tulajdonosokat is azonosítani kell. Ráadásul a mulasztási bírság miatt – magyar jogi szempontból – a bankok kockázata nagyobb, mint az ügyfeleké” – mutat rá Mitrik Kornélia, a Baker Tilly Hungária adótanácsadó és könyvvizsgáló cég bérszámfejtési és határon átnyúló személyi jövedelemadózási területekért felelős szenior menedzsere.
A pénzintézeteknek 2014. augusztus 30-ig kellett arról nyilatkozniuk, hogy a szabályozás alapján „Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek” vagy „Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek” minősülnek, azaz a FATCA hatálya alá esnek vagy sem. Ennek megállapítása aránylag egyszerű, hiszen a jogszabály II. melléklete felsorolás útján tisztázza ezt, így ezen a ponton legfeljebb a késedelmes jelentés hibájába eshet egy pénzintézet, de a törvény már ezt is szankcionálja. Ha a pénzintézet egyáltalán nem, hibásan, vagy késedelmesen teljesíti ezt a kötelezettséget, akkor 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –
Második, átdolgozott kiadás
|
|
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.
További információ és megrendelés >>
|
Bár a mulasztási bírságra vonatkozó általános szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény írja elő, a FATCA esetében kiszabható bírságról a 2013. évi XXXVII. törvény rendelkezik, mert ez nem a normál adózási szabályoknak, hanem egy kétoldalú államközi szerződésnek való megfelelésre vonatkozik.
Ugyanakkor egy teljesen jóhiszeműen eljáró pénzintézet is megütheti a bokáját, ha például egy kettős állampolgársággal rendelkező személy nyit számlát – akár saját részre, akár saját vállalakozása számára – és nem jelzi, hogy a másik állampolgársága amerikai, ami adatszolgáltatási kötelezettsége merülhet fel a pénzintézetnek.
Ha kiderül az ügyfél hibája, akkor ez alapján a NAV a hibásan adatot szolgáltató pénzintézetre mulasztási bírságot vethet ki, holott annak eljárása jóhiszemű volt. Ha a bírság összege jogi úton behajtható az ügyféltől, akkor a vállalkozásoknak is érdeke lehet, hogy a tulajdonosaikat teljes körűen azonosítsák a pénzintézet felé.
„Mivel közvetlen szankció nem fenyegeti a vállalkozásokat a nem teljes körű azonosítás miatt, így kérdéses az, hogy a kettős állampolgárok mennyire lesznek együttműködőek ebben a kérdésben” – hívja fel a figyelmet Mitrik Kornélia. A Baker Tilly szerint ugyan nehéz megállapítani, hogy összesen hány céget és magánszemélyt érinthet Magyarországon a FATCA szabályozás, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján ez a szám akár az 50 ezret is elérheti.
Hozzáteszi: az amerikai jogi szankciók – saját állampolgáraik tekintetében – lehetnek olyan súlyúak, hogy egy kettős állampolgár számára se érje meg az azonosítás során eltitkolni ezt a tényt.
Mindemellett a FATCA-nak megfelelő szabályozás és a pénzmosási törvény kapcsolódó módosításai miatt a pénzintézetek ügyfeleinek ismételten azonosítaniuk kellett magukat 2014. december 31-ig. Ahol nem történt meg az új azonosítás, ott a számlát zárolták: a bejövő összegeket lekönyvelik a számlára, de onnan a számla tulajdonosa nem tud utalni. Ezt a zárolást az azonosítást megtörténte után feloldja a pénzintézet.
A Baker Tilly becslései szerint a zárolt számlák esetében nagyobb ügyfélkör érintett, mint a kettős állampolgárság jelentésének elmulasztásával kapcsolatban.
A FATCA jogszabály arra vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést, hogy mind az USA, mind Magyarország köteles kiépíteni az információ cseréhez szükséges infrastruktúrát oly módon, hogy az rendelkezzen mindazzal a biztosítékkal, amely megőrzi a kapott információ bizalmas jellegét és biztosítja annak csak adózási célra való felhasználását, valamit a hatékony, pontos és bizalmas információ cserét. Ami ebben a pontban érdekes az az, hogy amennyiben a rendszer kiépítése és az erre vonatkozó tájékoztatás egyik félnél sem történik meg 2015. szeptember 30-ig, akkor a megállapodás ezzel a dátummal megszűnik.
„Tekintettel arra, hogy a megállapodás betartása/betartatása az USA érdeke, így feltételezhetően a rendszer kiépítése azon az oldalon mindenképpen megtörténik az említett időpontig” – mutat rá Mitrik Kornélia. Hozzátette, hogy magyar oldalon az Adóhatóságnál már létezik a FATCA megállapodás hatálya alá tartozó jelentendő számlákról szóló adatszolgáltatási nyomtatvány, tehát a rendszer kiépítése itt is megkezdődött. Azonban a megállapodás írásban továbbra is felmondható bármelyik fél által: a felmondás a kézhez vételt követő 12 hónapos időszakot követő hónap első napjával szűnik meg.
