Telefon- és tranzakciós adó: nem minősül áfának


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csekély a valószínűsége annak, hogy az EU áfa-jellegű adónak minősítené az új tranzakciós és telefonadót – derül ki az RSM DTM friss blogbejegyzéséből.


A tegnap beterjesztett konvergenciaprogram és a kormányzat által Széll Kálmán Terv 2.0 alatt jegyzett konszolidációs terv immár nyilvánossá tette a korábban még csak kiszivárogtatásokból ismert adóterveket. A két legfontosabb, illetve legnagyobb horderejű új adónem az úgynevezett pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a távközlési szolgáltatási adó. Mindkét adónem ismertté válása során felmerült a kérdés, hogy nem tekinthetők-e újabb általános forgalmi jellegű adóknak.

Mi magyarok ezzel a kérdéssel pár éve már behatóbban megismerkedhettünk, hisz talán még emlékszünk arra, amikor a vállalkozásaink jelentős része, illetve másik oldalról az önkormányzatok azon izgultak, hogy a helyi iparűzési adó vajon egy második általános forgalmi adónak minősíthető-e. Hiszen az úgynevezett 6. áfa direktíva 33. cikkelye kimondta, hogy ezen irányelv rendelkezései nem akadályozzák a tagállamokat olyan adók, illetékek fenntartásában, bevezetésében, melyek nem tekinthetők forgalmi adónak. Ezt a rendelkezést a 2006-ban újrakodifikált áfadirektíva is fenntartotta.

A 2007 októberében meghozott Európai Bírósági döntés 4 ismérvet idézett – korábbi ítéleteire hivatkozva – annak megállapítására, hogy az illető adó az áfa jegyeit hordozza-e magán:

  1. az adó általános alkalmazása az olyan ügyletekre, amelyek tárgyát termékek vagy szolgáltatások képezik
  2. az adó összegének az adóalany által értékesített termékek, illetve nyújtott szolgáltatások ellenében kapott árral arányos megállapítása
  3. az adó kivetésre kerül a termelés és forgalmazás minden egyes szakaszában
  4. a folyamat korábbi szakaszaiban megfizetett adó levonható az adóalany által fizetendő adóból.

A fenti ismérveket az új adónemek eddig megismert részleteivel összehasonlítva megállapítható, hogy a távközlési szolgáltatási adó – amely perc alapon határozza meg az adó összegét – egyik feltételt sem teljesíti. A pénzügyi tranzakciós illeték eddig megismert jegyei legfeljebb a 3.) ponttal hozhatók összefüggésben (bár a részletek megismerése ezen még módosíthat), de várhatóan ez kevésnek fog bizonyulni ahhoz, hogy az az áfadirektíva rendelkezéseibe ütközzön. Mindezek alapján a kritikák várhatóan nem ebből az irányból fognak érkezni e két új adónemet illetően.

Hegedűs Sándor az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Érdemes béremelés helyett lakhatási támogatást kérni

Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.

2024. november 22.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (1. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.