Telefonadó: törthónapban nincs arányosítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A telefonadó maximumát és az adómentességet sem lehet lehet törthónapban arányosítani, ezért ha hónap közben változik az előfizető személye– például úgy, hogy nem magánszemély előfizető helyébe magánszemély előfizető lép, vagy akár fordítva –, akkor az adómaximumokat és a magánszemélyek adómentességét is előfizetőnként külön-külön kell figyelembe venni.


A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény 5. § (2) bekezdése a)-b) pontja értelmében a hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint

  • magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 2012-ben 400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 700 Ft/hó/hívószám,
  • nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2012-ben 1400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 2500 Ft/hó/hívószám.

A távközlési adótörvény 6. § e) pontja kimondja, hogy mentes a távközlési adó alól a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.

Nincs arányosítás

A törvény külön nem rendelkezik arról, hogy a hivatkozott maximális adóösszegeket és az adómentességet az adott hónapon belül időarányosan kell figyelembe venni, ezért a távközlési adótörvény 5. § (2) bekezdésének a)-b) pontjának, illetve a 6. § e) pontjának rendelkezéseit önállóan kell alkalmazni, az arányosítás nem szükséges.
Így amennyiben hónap közben történik változás az előfizető személyében – például úgy, hogy nem magánszemély előfizető helyébe magánszemély előfizető lép, vagy akár fordítva –, akkor az adómaximum mértékét az egyes előfizetők (magánszemély/nem magánszemély) vonatkozásában – a hívószám azonosságától függetlenül – önállóan kell figyelembe venni, vagyis az adómaximumot előfizetőnként, külön-külön kell értelmezni – tájékoztat a NAV.

Magánszemélyek adómentessége

Ugyanez érvényes a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából a 10 megkezdett perc havi adómentességével kapcsolatban is, hiszen ez a szolgáltatókat a náluk fennálló elfizetések vonatkozásában önállóan illeti meg. Ezért ha a magánszemély előfizető hónap közben szolgáltatót vált, akkor mindkét szolgáltató adóalany külön érvényesítheti az adómentességet, arányosítás nélkül.

Közvetítőválasztás

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 111. §-a speciális szabályokat tartalmaz a közvetítőválasztásra. Közvetítőválasztás esetén – ha a kötelezett szolgáltató és a közvetítő szolgáltató (CPS szolgáltató) is a távközlési adótörvény szerinti távközlési szolgáltatást nyújt – mindkét szolgáltató adóalanynak minősül az általuk nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a távközlési adótörvény alkalmazásában.

Az adókötelezettség szempontjából irreleváns, hogy a két szolgáltató szolgáltatása ugyanazon előfizető, illetve ugyanazon hívószám vonatkozásában áll fenn, az adókötelezettség ugyanis mindkét szolgáltató vonatkozásában önállóan értelmezendő.

Figyelemmel arra, hogy a magánszemély előfizetőhöz kötődő 10 perc/hívószám adómentessége valamennyi szolgáltatót a nála fennálló előfizetések vonatkozásában önállóan illeti meg, ezért – függetlenül a hívószám azonosságától – mind a kötelezett szolgáltató, mind a CPS szolgáltató önállóan érvényesítheti a hívószámonkénti 10 perces mentességet.

Ez irányadó a távközlési adótörvény 5. § (2) bekezdésében előírt adómaximumok tekintetében is, azaz – tekintet nélkül arra, hogy ugyanazon hívószámhoz kapcsolódóan egyes hívásirányokat az egyik, míg másokat a másik szolgáltató biztosít – a törvényi korlát minden szolgáltató esetében önállóan alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben sem kell arányosítani – hívja fel a figyelmet a NAV.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.