Több adótitokra derülhet fény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Spontán információadást, kötelező és határidőn belüli válaszadást, és a harmadik országtól megtudott adótitkok átadását is javasolja a kormány törvénytervezete, amely szorosabbra fűzné a nemzeti adóhatóságok kapcsolatát – írja közleményében a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda.

A gazdasági válság közepette az államok világszerte törekednek arra, hogy minél több információt szerezzenek meg adózóikról, és ezzel még inkább fokozzák az adóbeszedés hatékonyságát. Az utóbbi időben rendkívül sok előremutató lépés történt mind az EU, mind az OECD, mind az egyes államok szintjén. Ennek eredményeként jelenleg az EU-n belül az adózási információk gyakorlatilag szabadon továbbíthatók, a harmadik államok esetén pedig a kétoldalú egyezményekben foglalt feltételek szerint működhet az információátadás. A tervezett magyar szabályozás gyakorlatilag az eddig elért eredményeket kívánja egységes keretek közé foglalni, és egyben követi a 2013-ban megújított, az adóügyi együttműködésre vonatkozó EU irányelvet is.

Eddig is volt lehetőség arra, hogy két állam adóhatóságai az adózási információk megszerzése érdekében megkeressék egymást, de sok esetben nem volt biztosított a visszacsatolás, és nem voltak eljárási határidők. A jövőben ez úgy módosulna, hogy a megkeresett adóhatóságnak visszaigazolást kellene küldenie a megkeresés beérkezéséről, és a kérést 2 vagy 6 hónapos időszakokon belül kellene teljesítenie. Újdonság a jelenlegi rendszerhez képest, hogy a megkeresést nem lehet majd a nemzeti adóztatási érdek hiányára vagy banktitokra hivatkozva megtagadni, ugyanakkor a megkereső adóhatóságnak a kért információk felhasználásáról visszajelzést is kell adnia a megkeresést teljesítő adóhatóságnak.

Rodin szakmai konferenciák
március 26.: A 2013-as számviteli változások, a mikrogazdálkodói beszámoló és a hibajavítások számvitele április 9.: Az IFRS-ről röviden április 11.: A számlázási és elektronikus számlázási szabályok 2013-ban április 16:. Számvitel és adózás a gyakorlatban 2013 április 18.: Bérmozaik 2013. További konferenciáinkról itt tájékozódhat.

„Az információcsere újabb állomását jelenti az adózási információk spontán átadása” – mondta el dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere. „A spontán információcsere lényege, hogy a tagállamok a másik tagállam megkeresése nélkül is átadnak egymásnak az adózókat érintő információkat. Míg a korábbi magyar szabályozás a spontán információcserét többnyire csak akkor tette lehetővé, ha alaposan feltételezhető volt, hogy az adózó kifejezetten az adómegtakarítás elérésére és a tagállami adóbevételek csorbítására törekszik, a jövőben bármely olyan információt továbbítani lehet majd, amelyet az adóhatóság a másik adóhatóság számára „hasznosnak” ítél. Ez azt jelenti, hogy az adózói adatok átadása az adóhatóság mérlegelésén múlik, és ha valamely információ gyanúsnak tűnik, azt továbbadhatja egy másik tagállam adóhatóságának. Ez összességében teljesen új fejezetet nyithat az európai adózási normák terén is.”

További előrelépést jelent, hogy a tervezett szabályozás bővítené az információcserét harmadik országok viszonylatában. Ennek keretében a harmadik államoktól kapott információk másik EU tagállamba, az EU-ból kapott információk pedig adott esetben harmadik államba továbbíthatók. Az információk átadásának vannak bizonyos feltételei, de a gyakorlatban az is előfordulhat, hogy például a német adóhatóság a svájci adóvizsgálat során megszerzett adózói adatokat a magyar adóhatóságnak továbbítja, ha úgy gondolja, hogy az a magyar adóhatóság számára releváns.

„Az információcsere jelentőségét jól mutatja, hogy mindezt egy egységes, külön törvény keretében kívánja szabályozni a hazai jogalkotó, kiemelve az adóeljárási törvényből az eddig ott rendezett kérdéseket. Az adóhatóság továbbra is szerezhet megkeresés alapján más adóhatóságoktól információt, bizonyos adatokat pedig automatikusan megkap. A spontán információátadás zárja a kört, hiszen a gyanús adózói adatok ezúton kerülhetnek az adóhatóság birtokába. Az adózóknak tehát fel kell készülniük az adóhatóság még szigorúbb, határokon átnyúló, az eddigieknél hatékonyabb fellépésére” – mondta el dr. Békés Balázs.

---