Aki papíralapú szja-bevallási tervezetet kért, hamarosan megkaphatja
Folyamatosan postázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a papíralapú szja-bevallási tervezeteket az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címekre.
Több cigaretta, növekvő adóbevétel
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A dohányzási szokások és a dohányértékesítési rendszer átalakítása után egyre többen tértek át a cigarettáról a vágott dohányra, néhány éve azonban megfordulta ez a folyamat. A legális cigaretta fogyasztás nő, a vágott dohányé inkább stagnál. A fokozatos adóemelések eredményeképpen pedig jövőre rekord nagyságú bevételre számít a kormány a dohánytermékek jövedéki adójából.
Az adóhivatal legfrissebb adatai szerint az idei év első félévében a cigaretta (és szivar együttes) értékesítése némileg csökkent a 2018 második félévi fogyasztáshoz képest, ám ha figyelembe vesszük, hogy az év második felében általában többet értékesítenek cigarettából, mint az első hat hónapban, akkor inkább növekedésről beszélhetünk. Idén januártól júniusig bezárólag ugyanis 4474 millió darab cigaretta fogyott el a boltokból, ami a 2013 óta a legmagasabb első féléves (legális) fogyasztás.
A dohányzásra vonatkozó szabályok 2012-es szigorítása, illetve a dohánytermékek értékesítési rendszerének 2013-ban kezdődő átalakítása azt eredményezte, hogy néhány év alatt jelentősen visszaesett a cigaretta forgalma és ugrásszerűen megemelkedett a fogyasztási dohány népszerűsége. Ez a folyamat azonban nem tartott sokáig, a számokból könnyen kiolvasható, hogy 2016 óta újra szétnyílt az olló a két termékcsoport forgalma között. Ez rányomta a bélyegét a legfrissebb adatokra is, hiszen a fogyasztási dohány forgalma mind az előző félévhez, mind pedig az előző év azonos időszakához képest mérséklődött. Sőt, a januártól júniusig megvásárolt 2108 ezer kilogrammnyi fogyasztási dohány kevesebb, mint 2012 óta bármelyik félévben.
ábra: A cigaretta és a fogyasztási dohány forgalmának alakulása (2012-2019)
Forrás: NAV
A dohánytermékek fogyasztása az egészségügyi, illetve az általános társadalmi szempontokon túl közvetlenül is érinti az állam pénzügyeit. A munkabért terhelő elvonások (szja, járulékok), illetve az általános forgalmi adó után ugyanis a jövedéki adó az egyik legfontosabb adónem a költségvetési bevételek szempontjából. Az összes adóbevétel nagyjából 7 százalékát biztosítja a jövedéki adó, és ennek nagyjából a harmada származik a dohánytermékek (legális) fogyasztásából. Egy tipikusan meritokratikus adóról van szó, ami azt jelenti, hogy az állam számára nem feltétlenül a költségvetési bevétel a legfontosabb, hanem az adózók viselkedését is igyekszik befolyásolni, nevezetesen, hogy kevesebbet dohányozzanak. Az adó emelése így kettős célt is szolgál, ráadásul uniós tagságunkból fakadó kötelezettségeink is ebbe az irányba mutatnak, emiatt az adó mértéke hosszú évek óta fokozatos emelkedik. A nemrég elfogadott költségvetés például már azzal számol, hogy jövőre két lépésben – januárban és júliusban is – nő a dohánytermékek jövedéki adója.
ábra: A dohánytermékek jövedéki adójából származó bevétel (milliárd forint)
Forrás: Költségvetési törvények. Megjegyzés: a * jelölt években az előirányzatok szerepelnek
Jórészt ez az oka annak, hogy a 2020-ban a kormány várakozási szerint 358 milliárd forint bevételt jelent a költségvetés számára a dohánytermékek jövedéki adója. Ez az összeg (nominálisan) magasabb, mint korábban bármikor, és 9 százalékkal több, mint az idei előirányzat. Az adóemelés mellett a cigaretta fogyasztás újra növekvő dominanciáját jelzi a fogyasztási dohánnyal szemben, hogy az előbbi aránya a teljes adóbevételen belül jövőre 75 százalékra emelkedik. Ez a mutató 2012-ben még 82 százalék volt, onnan lecsökkent néhány év alatt 66 százalékra, idén és jövőre azonban már újra növekszik.