Többe kerül a reprezentáció és az üzleti ajándék

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok olyan vállalkozás van, amelynek működéséhez, fejlődéséhez szükséges, hogy reprezentációra, üzleti ajándékra is áldozzon. A reprezentációra és üzleti ajándékra vonatkozó szabályok tovább szigorodtak 2012-ben, jelentős terhet okozva a reprezentációs célból vendéglátást juttató, az üzleti ajándékkal kedveskedő cégeknek. Az Adó szaklap 2012/6. számában megjelent cikk a változásokra fókuszál, összefoglalónkban az adózásra vonatkozó szabályokból emelünk ki.

Egyes meghatározott juttatás

Az Szja tv. 70. § (2) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

Az idei év jelentős változásokat hozott a reprezentációhoz és üzleti ajándékhoz kapcsolódóan. 2011-ben a társaságiadó-alanyok esetében adómentes volt a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető a társasági adóalapot növelő tételként köteles volt figyelembe venni. [A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 3. számú mellékletének A/12. pontja alapján.] Azoknak az adóalanyoknak, akik pedig nem voltak alanyai a társasági adónak, speciális szabályok szerint kellett adókötelezettségüket teljesíteni.

A 2012-ben hatályos szabályok egyaránt vonatkoznak a gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra, akár alanyai a Tao.-tv.-nek, akár nem. 2012-ben tehát az egyes meghatározott juttatások esetében – reprezentáció és üzleti ajándék – jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese.

A jövedelem meghatározása

A szokásos piaci értéket az Szja tv. 3. § 9. pontja határozza meg. Eszerint az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték meghatározására több lehetőséget sorol fel a törvény.

Az Szja tv. 3. § 69. pontja szerint független felek azok a személyek (természetes személyek, jogi személyek, egyéb szervezetek), amelyek (akik) között nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket (nem tekinthetők független feleknek különösen az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, továbbá a társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül, akár közvetve – a közeli hozzátartozókat megillető jogokat együttesen számítva – többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező magánszemély).

Az adó mértéke

A személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség mértéke 16 százalék. Az szja kötelezettséghez egészségügyi hozzájárulás-kötelezettség is kapcsolódóik, amelynek mértéke 27 százalék. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (1) bekezdés ba) pontján alapul. Az eho-fizetési kötelezettség alapja az egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege.

A társasági adó reprezentációra és üzleti ajándékra vonatkozó szabályai is változtak. A Tao tv. 3. számú mellékletének B/16. pontja szerint a Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás.

dr. Székely Zsuzsanna írása meghatározza a reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát, példákkal magyarázza az adófizetési kötelezettséget, és kiemeli a speciális adózói körre vonatkozó adómentességi lehetőségeket is. A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/6. számában olvasható.

---