Tőkekivonási adókat érintő, az EU Bíróság által hozott jogesetek (1. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben valamely eszközt egy társaság áthelyez az eddigi országából egy másik tagállamba vagy harmadik országba, akkor az eszköz piaci értéke alapján adót köteles fizetni abban az államban, ahonnan az eszközt kivonják. Arra a kérdésre, hogy az ezen exit adó megfizetésére az adózó halasztást kaphat-e, s hogyan, az EU Bíróság ítéletei adják meg a választ. A következőkben a tőkekivonási adók (exit tax) vonatkozásában felmerült néhány ítéletet mutatok be, több cikkben.

Az adóelkerülés szabályainak egységesítése az Európai Unió fő célja, mely tekintetében számos az adóelkerülést érintő intézkedés, rendelkezés is született. Tőkekivonási adókra vonatkozó rendelkezést a belső piac működését közvetlenül érintő adóelkerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 2016/1164 irányelv is tartalmaz, melynek Preambuluma (10) szerint a tőkekivonási adók azt hivatottak biztosítani, hogy amennyiben egy adózó valamely állam adójogrendszeréből azon kívülre helyezi eszközeit vagy adóügyi illetőségét, a szóban forgó állam megadóztathassa a területén keletkezett tőkenyereségek gazdasági értéket még akkor is, ha a tőkekivonás időpontjában még nem realizálták az említett nyereséget.

Ezért meg kell határozni azokat a konkrét eseteket, amelyekben az adózók a tőkekivonási adóra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak és adózni kötelesek az áthelyezett eszközeik tekintetében keletkezett, nem realizált tőkenyereségük után.

Hasznos továbbá tisztázni, hogy nem tartozik a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó tervezett szabály hatálya alá az eszközök – többek között pénzeszközök – anyavállala…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Érdemes béremelés helyett lakhatási támogatást kérni

Az adóelkerülés szabályainak egységesítése az Európai Unió fő célja, mely tekintetében számos az adóelkerülést érintő intézkedés, rendelkezés is született. Tőkekivonási adókra vonatkozó rendelkezést a belső piac működését közvetlenül érintő adóelkerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 2016/1164 irányelv is tartalmaz, melynek Preambuluma (10) szerint a tőkekivonási adók azt hivatottak biztosítani, hogy amennyiben egy adózó valamely állam adójogrendszeréből azon kívülre helyezi eszközeit vagy adóügyi illetőségét, a szóban forgó állam megadóztathassa a területén keletkezett tőkenyereségek gazdasági értéket még akkor is, ha a tőkekivonás időpontjában még nem realizálták az említett nyereséget.

Ezért meg kell határozni azokat a konkrét eseteket, amelyekben az adózók a tőkekivonási adóra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak és adózni kötelesek az áthelyezett eszközeik tekintetében keletkezett, nem realizált tőkenyereségük után.

Hasznos továbbá tisztázni, hogy nem tartozik a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó tervezett szabály hatálya alá az eszközök – többek között pénzeszközök – anyavállala…

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

Az adóelkerülés szabályainak egységesítése az Európai Unió fő célja, mely tekintetében számos az adóelkerülést érintő intézkedés, rendelkezés is született. Tőkekivonási adókra vonatkozó rendelkezést a belső piac működését közvetlenül érintő adóelkerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 2016/1164 irányelv is tartalmaz, melynek Preambuluma (10) szerint a tőkekivonási adók azt hivatottak biztosítani, hogy amennyiben egy adózó valamely állam adójogrendszeréből azon kívülre helyezi eszközeit vagy adóügyi illetőségét, a szóban forgó állam megadóztathassa a területén keletkezett tőkenyereségek gazdasági értéket még akkor is, ha a tőkekivonás időpontjában még nem realizálták az említett nyereséget.

Ezért meg kell határozni azokat a konkrét eseteket, amelyekben az adózók a tőkekivonási adóra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak és adózni kötelesek az áthelyezett eszközeik tekintetében keletkezett, nem realizált tőkenyereségük után.

Hasznos továbbá tisztázni, hogy nem tartozik a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó tervezett szabály hatálya alá az eszközök – többek között pénzeszközök – anyavállala…

2024. november 22.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (1. rész)

Az adóelkerülés szabályainak egységesítése az Európai Unió fő célja, mely tekintetében számos az adóelkerülést érintő intézkedés, rendelkezés is született. Tőkekivonási adókra vonatkozó rendelkezést a belső piac működését közvetlenül érintő adóelkerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 2016/1164 irányelv is tartalmaz, melynek Preambuluma (10) szerint a tőkekivonási adók azt hivatottak biztosítani, hogy amennyiben egy adózó valamely állam adójogrendszeréből azon kívülre helyezi eszközeit vagy adóügyi illetőségét, a szóban forgó állam megadóztathassa a területén keletkezett tőkenyereségek gazdasági értéket még akkor is, ha a tőkekivonás időpontjában még nem realizálták az említett nyereséget.

Ezért meg kell határozni azokat a konkrét eseteket, amelyekben az adózók a tőkekivonási adóra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak és adózni kötelesek az áthelyezett eszközeik tekintetében keletkezett, nem realizált tőkenyereségük után.

Hasznos továbbá tisztázni, hogy nem tartozik a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó tervezett szabály hatálya alá az eszközök – többek között pénzeszközök – anyavállala…