Törlesztési támogatás az adósságrendezési eljárásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk előző részeiben olvashattak az adósságrendezés bíróságon kívüli és bírósági eljárásáról, annak menetéről és feltételeiről. Jelen írásunkban a törlesztési támogatásról lesz szó, amelyet azon természetes személyek igényelhetnek, akik részt vesznek az adósságrendezésben és megfelelnek a jogszabályi kritériumoknak. A törlesztési támogatás odaítélésének célja az, hogy az adós és adóstárs lakhatását biztosítsa, és ezáltal hozzásegítse őket az adósságrendezési kötelezettségek teljesítéséhez.

Törlesztési támogatás igénylése

A törlesztési támogatás iránti kérelem a főhitelezőnél nyújtható be, melyet az adósnak és adóstársnak együtt kell igényelnie. A támogatást az állam nevében a kincstár nyújtja, a főhitelező utólagos elszámolása alapján.

Az igényléshez szükség van az alábbiakra:

a) a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány,

b) adós nyilatkozata arról, hogy életvitelszerűen lakik az ingatlanban, továbbá másnak tulajdonjoga, haszonélvezeti-, vagy használati joga nincs az ingatlanban, valamint hogy az ingatlan használata lakáscélra történik,

c) tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolata,

d) adóigazolvány.

Az igénylés feltételei

Fontos tudni, hogy csak arra az ingatlanra vonatkozó hitellel, vagy pénzügyi lízing szerződéssel kapcsolatban lehet a támogatást igénybe venni, amely az adósságrendezési eljárásban született egyezségben szerepel. A támogatás odaítélésének vannak feltételei is, melyek a követezők:

a) az adós és az adóstárs a lakóingatlanban együttesen legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik;

b) a lakóingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli, vagy olyan lakóingatlan, amelyre vonatkozóan az adós és adóstárs pénzügyi intézménnyel lízingszerződést kötött;

c) az adós, adóstárs vagy az azok közeli hozzátartozója a lakóingatlanban 2015. május 15-én

bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen lakik;

d) a lakóingatlan megfelel a méltányolható lakásigény feltételeinek (245/2015(IX.8.) Korm. rendeletben foglaltak szerint), és lakóház, lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya megnevezéssel nyilvántartott ingatlan;

e) az adósnak, adóstársnak, illetve zálogkötelezettnek és a lakóingatlanban lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozónak más ingatlanban tulajdonjoga, haszonélvezeti vagy használati joga (ide nem értve a bérleti jogot)  nincs, vagy az nem felel meg a méltányolható lakásigény alsó határára vonatkozó rendelkezéseknek sem;

f) az adósságrendezés eredményeként létrejövő egyezségben szereplő fizetési kötelezettség ügyleti kamata megfelel az Are. tv. 41. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltaknak azzal, hogy nem haladja meg az egyezségkötés időpontjában érvényes háromhavi BUBOR+ 6,5 százaléknak megfelelő mértéket;

g) az adós és az adóstárs adóazonosító jelét a főhitelező számára bemutatja;

h) az adós és az adóstárs hozzájárul adatai átadásához a törlesztési támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából;

i) az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy a törlesztési támogatást még nem vette igénybe.

Amennyiben az adós/adóstárs nem felel meg a fenti kritériumoknak, a főhitelező elutasítja a támogatási kérelmet. Az igénylőnek azonban nem kell feltétlenül egyetértenie a kérelem elutasításával, mivel kérheti a kormányhivataltól, hogy állapítsa meg a törlesztési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelést. Ezt a kérelmet az adósnak az elutasítástól számított 15 napon belül kell benyújtania, és első fokon a Kormányhivatal, másodfokon pedig a kincstár jár el az ügyben. Amennyiben a jogerős határozat végül azt állapítja meg, hogy a kérelem megfelelt az igénybevételi feltételeknek, akkor a főhitelezőnek kötelessége megkötni a támogatásra irányuló szerződést az igénylővel.

Amennyiben a támogatott elhalálozik, akkor törlesztési támogatás csak a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően vehető igénybe, ezt megelőzően az örökös nem jogosult rá. Ez alól kivételt jelenthet, ha az adóstárs egyben a lakóingatlan örököse is, mert ekkor a törlesztési támogatás továbbra is folyósítható, amennyiben a hagyaték átadását követően 15 napon belül kérvényezi azt a főhitelezőnél.

A támogatás összege

A törlesztési támogatás összege az egyezség megkötésének időpontjában fennálló tőketartozás évi 3,8%- a, de havonta legfeljebb 25 000 forint. Az adós/adóstárs erre az összegre számíthat, ha törlesztési támogatásra nyújtja be igényét, amely az adósságrendezési kötelezettség teljesítéseként az egyezségben megállapított törlesztőrészlet összegét minden hónapban csökkenti.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek Rendelje meg most >>

Az adós és adóstárs a fenti összegű törlesztési támogatásra az adósságrendezésben született egyezség hatálya alatt jogosultak, azzal, hogy a támogatás maximum 5 évig folyósítható. Lényeges azonban, hogy a hiteltörlesztésben 60 napnál hosszabb elmaradás ne legyen, ugyanis ezt követően a törlesztési támogatás felfüggesztésre kerül.

A jogosulatlanul felvett összeg visszafizetendő

A törlesztési támogatásra való jogosultság megállapítását és folyósítását, valamint a törlesztési támogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását a főhitelező végzi. Ezáltal a főhitelező tartozik felelősséggel is az állammal szemben minden olyan kárért, amely az őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. Kivétel ez alól egyrészt az, ha bizonyítja, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el, valamint ha a kár a támogatott felróható magatartása miatt keletkezett. Ennél fogva, ha a főhitelező olyan adat birtokába jut, amely megalapozza azt, hogy az adós/adóstárs jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor írásban szólítja fel az igénylőt a támogatás visszafizetésére, amelyet a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal megnövelten kell megtéríteni. Amennyiben az igénylő nem tesz eleget ezen kötelezettségének és a főhitelező igazolható módon történő újbóli felszólítása is eredménytelennek bizonyul, akkor az ügy átkerül a kormányhivatalhoz, aki közigazgatási hatósági eljárás keretében intézkedik a támogatás visszafizetése iránt.

Amennyiben a törlesztési támogatás azonnali és egyösszegű visszafizetése az igénylő részére családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene, abban az esetben a kormányhivatal engedélyezheti a részletekben történő megfizetést, azonban a visszatérítés kötelezettsége alól ebben az esetben sem lehet szabadulni.

---