Törvényenként mást jelent az egyéni vállalkozó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elég zavaró, de mindig kutatni kell egy adott ügy elintézéséhez vagy elszámolásához, hogy az éppen alkalmazott törvény meghatározza-e, és hogyan határozza meg az egyéni vállalkozó fogalmát.


Valamikor abban reménykedtünk, hogy majd az egyéni vállalkozóról szóló törvény konkretizálja ezt a kört illetve fogalmat, és ha egy másik jogszabály is rendelkezik az egyéni vállalkozókról, akkor mindig ebből a fogalomból indul ki, legfeljebb kivételeket határoz majd meg. Nem így történt.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény nem ad konkrét meghatározást az egyéni vállalkozóról, azok köréről. Általánosságban megfogalmazza, hogy Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése, szüneteltetése és megszüntetése bejelentéshez kötött az egyéni vállalkozói nyilvántartás vezetése érdekében.

A rendszeres gazdasági tevékenységet végző, bejelentésre kötelezett egyéni vállalkozó szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, amely nyilvános.

A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre:

  1. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre,
  2. a szolgáltató állatorvosi tevékenységre,
  3. az ügyvédi tevékenységre,
  4. az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre,
  5. a közjegyzői tevékenységre,
  6. és az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre.

Tehát a felsorolt tevékenységet végzők nem tekintendők egyéni vállalkozónak, vagy pedig azok, de mivel a tevékenységükre vonatkozóan külön törvény rendelkezik, ezért az eljárási szabályok náluk mások? Bizonytalanságot szül ez a megfogalmazás, de a felsoroltak is egyéni vállalkozók.

Ha a statisztikai számjelről szóló 8/2010. (VIII.25.) KSH közleményben foglaltakat nézzük, akkor a gazdálkodási forma kódjának (statisztikai számjel 13-15. karaktere) magyarázata a következőket tartalmazza:
23 Egyéni vállalkozó

  • 231 Egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó
  • 232 Egyéb egyéni vállalkozó
  • 233 Adószámmal rendelkező magánszemély

Egyéb egyéni vállalkozó például az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő, egyéni ügyvéd, magán-állatorvos.

Itt már belekeveredik az egyéni vállalkozó fogalmába az adószámmal rendelkező magánszemély is. A két jogszabályban szereplő egyéni vállalkozók köre tehát semmiképpen sem azonos.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§.ának 17. pontja szerint egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
a) az ingatlan-bérbeadási, és a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére

  • az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy
  • a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;

b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében.

Ez kicsit hasonlítana az egyéni vállalkozóról szóló törvényhez, de bizonyos fajta adózási módok választása esetén mégis különbséget tesz az egyéni vállalkozók között.

E fogalmat az egyéni vállalkozó jövedelemadózása szempontjából használjuk, de sok más törvény is utal rá.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin rendezvények – Transzferár szabályozás – 2013.04.18. További részletek itt.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény fogalomrendszere szerint egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti egyéni vállalkozó. Ebből legalább azt tudjuk, hogy az szja-törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő adózók választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) fogalomrendszerében az egyéni vállalkozó:

  • az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,
  • a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó),
  • az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),
  • az egyéni szabadalmi ügyvivő,
  • a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
  • a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17.§-a szerint, ha az adózó adóköteles gazdasági tevékenységet nem egyéni vállalkozás keretében vagy nem cégbejegyzésre kötelezett szervezetben végez, akkor a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban köteles teljesíteni bejelentkezési kötelezettségét. Ez azt jelenti, hogy ez is egyfajta rendszeres gazdasági tevékenységet végző vállalkozás. (Adószámos magánszemély.)

Nem sorolom tovább a jogszabályok fogalmait. Célom az volt, hogy felhívjam a figyelmet arra, mindig először a konkrét ügyre vonatkozó törvényt elővéve kell tájékozódni annak fogalomrendszeréről és csak ezt követően tudunk egy ügyet megoldani.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]