Tovább csökkenhet a költségvetés hiánya


A megemelt minimálbér és a garantált bérminimum után megnövekedett közterhek hatására 2024-es évben összesen 175 milliárd forinttal nő a költségvetés bevétele – számolta ki a Niveus Consulting Group.

Mint ismeretes, 2023. december 1-jétől a havi minimálbér 266 800 Ft, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben az alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 326 000 Ft lett.

A minimálbér utáni nettó fizetés havi 23.142 Ft-al nő; a garantált bérminimum utáni pedig 19.684 Ft-al. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 16.182 Ft-al nő; míg a garantált bérminimumra rakódók havi 13.764 Ft-al.

Összességében a minimálbérre jutó teljes munkáltatói költség havi 39.324 Ft-al nő a minimálbér után, míg ez a növekedés a garantált bérminimum utáni teljes munkáltatói költség esetében havi 33.448 Ft.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere:

A KSH legutóbbi becslése szerint Magyarországon legfeljebb 250 ezer fő van minimálbéren, illetve maximum 750 ezer fő garantált bérminimumon foglalkoztatva. A közterhek növekedésnek következtében a teljes költségvetésre gyakorolt hatás a 2024-es évben összesen közel 175 milliárd forint lesz, amely az éves GDP közel 0,25%-át teszi ki.

Forrás: Niveus Consulting Group sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?