Transzferár-ellenőrzések napjainkban – 1. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árak vizsgálata továbbra is az adóellenőrzések egyik kiemelt területe és az adóhatóság folyamatosan fejleszti a transzferárakkal kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatát. A háromrészes cikksorozat keretében a szerző azt járja körül, hogy jelenleg mire számíthatnak az adózók egy esetleges ellenőrzés során, amennyiben kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak a vizsgált időszakban.
Az első részben néhány, az ellenőrzésekkel kapcsolatos lényeges alapinformáció, míg a második és harmadik felvonásban a transzferárakkal összefüggésben felmerülő célzott kérdések és kiemelt kockázati tényezők kerülnek bemutatásra.
Ellenőrzésre történő kiválasztás
Manapság már egészen elképesztő adathalmaz áll a Nemzeti Adó és Vámhivatal rendelkezésére, ami szofisztikált kockázatelemzést, ezáltal pedig hatékony kiválasztást tesz lehetővé. Az elmúlt néhány évben egyrészt az agresszív adótervezés visszaszorítását célzó, világszerte számos országban implementált országonkénti jelentés (Conutry-by-Country Reporting / CbCR), illetve a DAC6 irányelven alapuló adatszolgáltatási kötelezettség és az ezzel összefüggő nemzetközi, adóhatóságok közötti információcsere, másrészt az online számla rendszer bevezetése növelte jelentősen a NAV eszköztárát.
A CbCR-nek köszönhetően a legnagyobb – Magyarországon is jelenlévő – multinacionális vállalatcsoportok működéséről és eredményeiről juthat részletes információkhoz az adóhivatal, míg a DAC6 adatszolgáltatás keretében olyan hazai érintettséggel is bíró határon átnyúló ügyletekről értesülhetnek, melyek főbb jellemzőik alapján magukban hordozzák az agresszív adótervezés kockázatát.
Az online számla rendszerbe beérkező információk, valamint az adózók részéről bejelentett kapcsolt vállalkozások adatainak összekötésével pedig könnyedén azonosíthatók olyan entitások, melyek kiemelkedő értékben bonyolítanak kapcsolt tranzakciókat.
Az adóhatóság által működtetett kockázatelemzési és kiválasztási rendszerek / algoritmusok pontos működéséről értelemszerűen nem áll rendelkezésre információ, ugyanakkor feltételezhető, hogy a transzferárak ellenőrzése kapcsán a fent említett adatforrások kiemelt jelentőséggel bírnak és az alábbi tényezők érdemben növelhetik az ellenőrzésre történő kiválasztás valószínűségét transzferár szempontból:
– Eseti vagy tartós üzemi veszteség a bevételeket és / vagy ráfordításokat jelentősen befolyásoló kapcsolt tranzakciós volumen mellett.
– CbCR alapján tapasztalt, a magyar entitást érintő anomália (pl. minden hasonló tevékenységi körű csoporttag nyereséges, miközben a hazai entitás tartósan vagy átmenetileg veszteséges).
– Az adózó méretéhez / teljesítményéhez képest jelentős mértékű kapcsolt kamatráfordítások.
– DAC6 adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett ügyletben történő részvétel.
Vizsgálat alá vont időszak
Annak kapcsán, hogy mely üzleti évek(et) vizsgálhatja, illetve „meddig nyúlhat vissza” a NAV, főszabályként az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 202. § (1) bekezdésében meghatározott elévülési idő az irányadó: „Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.”
Mivel a transzferárazás alapvetően egy társasági adózással összefüggő terület és a társasági adóbevallást a tárgyév fordulónapját követő 5. hónap végéig kell benyújtani, így ez esetben az elévülési idő – naptárival egyező üzleti év esetén – gyakorlatilag 6 év, ami azt jelenti, hogy 2022 december 31-ig még a 2016-os üzleti év is ellenőrizhető.
Az elmúlt években az adóhatóság szakemberei különböző nyilvános fórumokon / szemináriumokon többször említést tettek róla, hogy a jelenlegi adóhatósági megközelítés inkább a közelmúltban lezárt időszakok ellenőrzését célozza, tekintve, hogy ez adózói részről is hatékonyabb információszolgáltatást tesz lehetővé, így a vizsgálatok gyorsabban lezárhatók. A régebbi időszakok ellenőrzése pedig akkor válhat indokolttá, ha a közelmúltban olyan hiányosságokat tárnak fel, melyek a korábbi években is felmerülhettek.
A fentieket alátámasztja a Niveus Consulting Group által a saját ügyfelei körében 2020 nyarán elvégzett felmérés, mely közel 50, transzferárakat is érintő adóellenőrzés sajátosságait vizsgálta. A revíziók jellemzően minden adónemre kiterjedő utólagos vizsgálatok voltak, rendre egy vagy két adóévet érintettek és döntő többségében az ellenőrzés időpontjában már lezárt utolsó két üzleti évet célozták.
A gyakorlati tapasztalatok alapján tehát az adózók jelenleg legnagyobb valószínűséggel a 2018 – 2020 évek vonatkozásában számíthatnak ellenőrzésre.
Az adóhatóság kompetenciái és eszközei
A NAV transzferárazási szempontból legfontosabb szervezeti egységei a Központi Irányítás alá tartozó Transzferár Ellenőrzési Módszertani Osztály (TEMO) valamint a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságon belül működő Transzferár Ellenőrzést Támogató Osztály. A TEMO hatáskörébe tartozik a NAV területi szervei által végzett transzferár vizsgálatok szakmai támogatása, illetve az adóhatóság által alkalmazandó egységes ellenőrzési módszertan kidolgozása és az ezzel kapcsolatos tudásmegosztás. A Transzferár Ellenőrzést Támogató Osztály feladata pedig a transzferár ellenőrzések elvégzése a legnagyobb adóteljesítményű adózóknál. Ezt a feladatot 2021. januárjától országos hatáskörben látja el.
A transzferár szakterület kötelékében dolgozó szakemberek a globálisan elfogadott transzferár szakmai sztenderdek mentén végzik munkájukat, emellett több olyan, nemzetközi szinten is széles körben alkalmazott összehasonlító adatforrás, adatbázis áll rendelkezésükre, melyek alapján a szokásos piaci ár megbízható módon meghatározható.
2018-tól fokozatosan beépítésre került az adóellenőrzések kezdeti iratbekérőjébe egy transzferár kérdőív, mely célzott kockázatelemzési kérdések sorát tartalmazza a témával kapcsolatban.
A következő részben ezen kérdőív tartalma kerül részletes bemutatásra.
A cikk szerzője Girászin János regisztrált adótanácsadó, a Niveus Consulting Group transzferár tanácsadási szolgáltatásokért felelős partnere.
