Transzferár: súlyos bírság a hibákért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A transzferár-dokumentáció készítését „ösztönző” mulasztási bírság maximuma továbbra is „csak” 8 millió forint lehet ügyletenként.


A 22/2009-es PM rendelet 2013-as módosítása jelentős adminisztrációs könnyítést hozott a vállalatoknak, amely szerencsére most nem járt együtt a szankciók ismételt súlyosbításával, azaz a transzferár-dokumentáció készítését „ösztönző” mulasztási bírság maximuma továbbra is „csak” 8 millió forint lehet ügyletenként.

A 2012. január 1-től érvényes változás nem elsősorban a mulasztási bírság maximumának emelésével okozott lényeges szigorodást, hanem azzal, hogy a transzferár-dokumentációkat már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell elkészítenie a vállalatoknak. Viszonylag könnyen előfordulhat, hogy a felek olyan szerződést kötöttek, amelyben több ügyletről is megállapodtak.

A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlata

Szakmai fórum és képzés: 2014. április 8.

Jelentkezzen most!

Amennyiben ezek az ügyletek nem vonhatóak össze egymással, és a társaság a korábbi évek alapján továbbra is csak egy dokumentációt készített, az már komoly bírságtételt jelenthet a nem dokumentált ügyletek miatt.

Amennyiben a transzferár-dokumentáció készítésére kötelezett adózó nem, vagy csak késedelmesen tesz eleget a dokumentációs kötelezettségének, vagy az elkészített nyilvántartás hiányos és nem felel meg a hazai jogszabályi előírásoknak (például hiányzik a társaság székhelye, adószáma vagy a dokumentáció készítésének pontos dátuma), a társaság 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. 2012-től az ismételt mulasztás esetén ügyletenként már akár 4 millió forint bírsággal is sújtható az adózó, míg a harmadik mulasztásnál már az első esetben kiszabott bírság mértékének négyszereséig, azaz akár 8 millió forintig terjedő mulasztási bírság is kivethető.

A fentiek okán könnyen beláthatjuk, hogy nem csak hogy érdemes a transzferár-nyilvántartásokat időben elkészíteni, hanem azoknak a megfelelő tartalmára is ügyelni kell, annak érdekében, hogy ne kelljen a megemelkedett bírságszankciókkal kalkulálni.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlata

Szakmai fórum és képzés: 2014. április 8.

Jelentkezzen most!

A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlata

Szakmai fórum és képzés: 2014. április 8.

Jelentkezzen most!


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.