Aki papíralapú szja-bevallási tervezetet kért, hamarosan megkaphatja
Folyamatosan postázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a papíralapú szja-bevallási tervezeteket az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címekre.
Transzferárazás haladóknak: A funkcionális karakterizáció – 4. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A négyrészes cikksorozat keretein belül a szerző az elméleti alapok mellett konkrét gyakorlati példákon keresztül is bemutatja, hogy a következetes transzferár-képzés során miért is bír kiemelt jelentőséggel a kapcsolt vállalkozások által végzett tevékenységek, felhasznált eszközök és vállalt kockázatok részletes elemzése, vagyis az úgynevezett funkcionális karakterizáció.
Az első részben ismertetésre került a téma elméleti háttere, míg a második és harmadik részben a szerző megkezdte a korábban felvázoltak gyakorlati alkalmazását egy több forgatókönyves esettanulmányon keresztül. Az alábbiakban olvashatják az esettanulmány alapinformációinak felelevenítését és a 3., egyben záró forgatókönyvét.
AZ ESETTANULMÁNY – folytatás
Az esettanulmány célja, hogy egy hétköznapi kapcsolt tranzakción keresztül bemutassa, hogy ugyanazon ügylet egyes körülményeinek változása hogyan befolyásolja az abban részt vevő két fél funkcionális profiljának alakulását és ez által a transzferár-képzést.
Alapinformációk és a kapcsolt tranzakció
Az ügyletben részt vevő egyik fél (a továbbiakban: „a Gyártó”) instant tészta termékek előállítását végzi németországi üzemében, míg a másik fél (a továbbiakban: „a Kereskedő”) magyar illetőségű vállalat, mely azonos termékkör nagykereskedelmével foglalkozik.
A vizsgálandó kapcsolt tranzakció keretében a Gyártó az általa előállított termékeket értékesíti a Kereskedő részére.
(További háttérinformációk az adott forgatókönyvön belül.)
- forgatókönyv – A vállalkozók
További háttérinformációk:
A Kereskedő és a Gyártó ugyanazon globális pénzügyi befektető leányvállalatai.
- Mindkét vállalkozás egymástól függetlenül végzi tevékenységét: A Gyártó elsősorban termékfejlesztést és gyártást végez harmadik (független) felek részére Németországban, míg a kereskedő hazai termelők termékeinek magyarországi nagykereskedelmével foglalkozik.
- A két vállalkozás úgy döntött, hogy közösen kifejlesztenek és bevezetnek egy új termékcsaládot a magyar piacon, melynek összetétele és ízvilága kifejezetten a helyi lakosság preferenciáinak megfelelően kerül kialakításra.
- A fent említett termékek fejlesztése, bevezetése és értékesítése kapcsán a tevékenységek, eszközök és kockázatok az alábbiak szerint kerültek megosztásra a felek között:
- A recept és gyártási eljárás teljes egészében a Gyártó által került kifejlesztése és azzal kapcsolatban minden jogot ő birtokol.
- A brand fejlesztését, az előzetes piackutatásokat, valamint a bevezetési / értékesítési stratégia kidolgozását és megvalósítását a Kereskedő végzi. A létrejött védjegyek a Kereskedő tulajdonát képezik.
- Az értékesítési / vevőszerzési feladatokat a Kereskedő látja el, ugyanakkor a termékcsalád árazási modelljét a felek közösen dolgozták ki.
- A termékek előállítását a Gyártó végzi saját erőforrásaival, emellett a szükséges beszerzési tevékenységet is teljeskörűen ellátja és a termékekkel kapcsolatos minden minőségi kockázatot ő vállal.
- Az alapanyag készleteket a Gyártó menedzseli, míg a késztermékek tárolásáról a Kereskedő gondoskodik.
Funkcionális karakterizáció:
A fentiek alapján megállapítható, hogy mindkét tranzakcióban érintett fél komplex funkciókat lát el, jelentős eszközöket használ, szignifikáns üzleti kockázatokat vállal (ill. azokat egyúttal kontrollálja is), továbbá mindketten érdemben hozzájárulnak az együttműködéshez kapcsolódó értéklánchoz.
Ebben a speciális esetben tehát mind a Kereskedő, mind pedig a Gyártó vállalkozóként (teljes kockázatú disztribútorként / gyártóként) karakterizálható, akik közösen végeznek egy komplex üzleti tevékenységet.
A megfelelő árképzési módszer kiválasztása:
Mivel a kapcsolt tranzakció alapja két vállalkozó szoros együttműködése, ezért ebben az esetben nem célszerű egyoldalú módszert alkalmazni, hiszen nem azonosítható kevésbé összetett funkcionális profillal rendelkező fél, akinek mérsékeltebb profitelvárásai lehetnének. Így az ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár a kétoldalú profitalapú módszer, vagyis a nyereségmegosztásos módszer alapján vezethető le.
A szokásos piaci ár levezetése:
Az OECD Transzferár Irányelvek a nyereségmegosztásos módszer két változatát különbözteti meg, ezek a (i) hozzájáruláselemzés és a (ii) reziduális nyereségmegosztás. A szemléletesség kedvéért a szokásos piaci ár ezúttal az utóbbi, szofisztikáltabb (a hozzájáruláselemzést is magában foglaló) megközelítés, vagyis a reziduális nyereségmegosztás mentén kerül levezetésre, a következő két lépésben:
- Első lépésben az összességében keletkező teljes profitmennyiségből mindkét érintett félhez egy mérsékeltebb, a saját tevékenységére (gyártásra és disztribúcióra) jellemző rutinprofit-rész kerül allokálásra.
- A második szakaszban pedig az összes profit első lépés után fennmaradó része kerül szétosztásra a két fél egyedi hozzájárulása alapján.
Nyereségmegosztás – 1. szakasz:
A következő tábla szemlélteti a rutinprofitok hozzárendelését:
| adatok ezer Ft-ban | ||||
| Gyártó | Kereskedő | Összesen | ||
| Értékesítés nettó árbevétele | – | 3.500.000 | 3.500.000 | |
| – | Anyagjellegű ráfordítások | 950.000 | 200.000 | 1.150.000 |
| – | Személyi jellegű ráfordítások | 800.000 | 150.000 | 950.000 |
| – | Egyéb ráfordítások | 120.000 | 20.000 | 140.000 |
| – | Értékcsökkenés | 80.000 | 10.000 | 90.000 |
| = | Üzemi eredmény | -1.950.000 | 3.120.000 | 1.170.000 |
| Rutinprofit % | Az üzemi ráfordítások 5%-a | Az árbevétel 5%-a | ||
| Hozzárendelt rutinprofit | 97.500 | 175.000 | ||
| Fennmaradó nyereség | 897.500 | |||
A következő lépésben a fennmaradó 897.500 eFt nyereség kerül felosztásra a felek egyedi hozzájárulásának arányában.
Nyereségmegosztás – 2. szakasz:
A vizsgálat következő lépésében:
- Előbb meghatározásra került mindkét fél együttműködéshez való hozzájárulása az általuk felhasznált jelentős eszközök és az általuk vállalt lényeges üzleti kockázatok alapján.
- Majd az eszközökhöz és kockázatokhoz való egyedi hozzájárulásokból kiindulva kiszámításra kerültek a fennmaradó profitra vonatkozó megosztási arányok.
Az eredményeket a következő táblák szemléltetik:
| A felhasznált eszközökhöz való hozzájárulás | ||
| Felhasznált eszköz | Gyártó | Kereskedő |
| Gyártási know-how, receptúra | 100% | 0% |
| Marketing stratégia / Védjegyek | 0% | 100% |
| Emberi erőforrások* | 66% | 34% |
| Gyártóeszközök | 100% | 0% |
| Átlag | 66% | 34% |
*A hozzájárulási arányok meghatározása a személyi jellegű ráfordításokon alapult és ennek során a német és magyar bérszínvonal közötti különbségek megfelelően kiigazításra kerültek.
| A kockázatokhoz való hozzájárulás | ||
| Kockázati tényező | Gyártó | Kereskedő |
| Piaci kockázat | 50% | 50% |
| Termékfelelősség | 100% | 0% |
| Készletkockázat | 30% | 70% |
| Vevőkockázat | 0% | 100% |
| Átlag | 45% | 55% |
| Az eszközökhöz és kockázatokhoz való hozzájárulások súlyozott átlaga | |||
| Tényező | Gyártó | Kereskedő | Súly* |
| Eszközök | 66% | 34% | 60% |
| Kockázatok | 45% | 55% | 40% |
| Súlyozott átlag | 58% | 42% | |
| Felosztandó nyereség (eFt) | 897.500 | ||
| Felosztott nyereség (eFt) | 519.003 | 378.497 | |
*A tevékenység során az eszközök nagyobb jelentőséggel bírnak, így az azokhoz való hozzájárulást célszerű nagyobb súllyal figyelembe venni.
Nyereségmegosztás – Összegzés:
A következő táblázat foglalja össze a nyereségmegosztás végeredményét:
| adatok ezer Ft-ban | |||
| Gyártó | Kereskedő | Összesen | |
| Az első szakaszban felosztott nyereség | 97.500 | 175.000 | 272.500 |
| A második szakaszban felosztott nyereség | 519.003 | 378.497 | 897.500 |
| Összesen | 616.503 | 553.497 | 1.170.000 |
| Teljes profitrészesedés | 53% | 47% | |
A cikk szerzője, Girászin János, regisztrált adótanácsadó, a Niveus Consulting Group transzferár tanácsadási szolgáltatásokért felelős partnere.
