Új törvény védi a fogyasztókat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő héten lezárul a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A jogszabály számos újdonságot tartalmaz, például a tisztességtelen gyakorlatokat felsoroló feketelistát. Ezentúl egyszerűbb lesz fellépni a jogsértő vállalkozásokkal szemben is.

A szabályozási szükséglet európai közösségi jogi kötelezettségből ered: a törvényjavaslat a 2005/29/EK irányelv átültetését szolgálja a tárgykörben eddig szabályozó versenytörvény, reklámtörvény, valamint a fogyasztóvédelmi törvény átalakításával. Az irányelv alapján rögzítik a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen eljárás tilalmát (generálklauzula). A tisztességtelenség megállapításához több szempontnak kell együttesen fennállnia: a vállalkozás a szakmai gondosság követelményének megsértésével jár el, és ez alkalmas a fogyasztó magatartásának torzítása. A tisztességtelenség átfogó tilalmán belül önállóan is szabályozzák a leggyakoribb eseteket: a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatot. Egyes esetekben pedig annyira kirívó a tisztességtelenség, hogy ezeket egy ún. feketelistában rögzítették. A listás esetek minden körülmény között tisztességtelennek minősülnek, így nincs szükség az esetenkénti értékelésre (ilyen például a gyermeket megcélzó közvetlen rábeszélés, ingyenes ajánlatok látszatának keltése, vagy a gyógyító hatással kapcsolatos valótlanság állítása).

A törvényjavaslat a szabályok kikényszerítését főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatósághoz (a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság központi és területi szerveihez), illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységeknél a felügyelethez telepíti. A gazdasági versenyt érdemben érintő ügyek továbbra is a Gazdasági Versenyhivatalhoz tartoznak. Az eljárás a jogsértéstől számított három évben belül indítható meg. A tisztességtelenség esetén a felügyelet megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, és bírságot szabhat ki. A felügyelet minden esetben bírságot szab ki egy éven belüli ismételt jogsértés esetén, illetve ha a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti. A bírság összege a vállalkozás éves nettó árbevétele alapján differenciált.

A hatósági eljárás lefolytatása nem zárja ki azt, hogy a sérelmet szenvedett fél polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse. A bíróság előtti eljárásban a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságának bizonyítása a vállalkozást terheli. A bizonyítási kötelezettség megfordításának oka az, hogy egy tényállítással kapcsolatban a nemleges bizonyítás terhét nem indokolt a jogi szabályozást kikényszerítő hatóságra terhelni, miközben az azt állítónak viselnie kell a felelősséget azért, amit – kereskedelmi kommunikáció formájában – állít.

---