Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány által benyújtott legújabb adótörvény-módosító javaslat társasági adót érintő szakaszai elsősorban a válságkezelés érdekében vezetnének be kedvezőbb szabályokat, illetve az adóelkerülés megakadályozását célzó, korábban elfogadott szabályokat módosítják, pontosítják, illetve szigorítják elfogadásuk esetén. Új jogintézményként a javaslat a társasági adó alanyai közé emelné be az egyéni céget is. A javaslat néhány helyen módosítja a személyi jövedelemadó törvény rendelkezéseit is, továbbá új fogalmakat vezet be ezen adónemben.
A nyáron elfogadott jogszabályok alaposan átszabták az adótörvényeket, hiszen a társasági adótól a helyi adókon át a béren kívüli juttatásokig sok minden lesz másképp, de a változások sora most ősszel is folytatódik. A Parlament elé került ugyanis számos módosítási javaslat.
A társasági adót érintő egyik lényeges tervezett változtatás, hogy a törvényjavaslat pontosítja, illetve kiegészíti az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát. Ennek keretében a javaslat szűkítően értelmezi a befektetői tevékenység bevételét azzal, hogy definiálja, hogy befektetői tevékenységnek a számviteli törvény szerinti tulajdoni részesedést jelentő befektetés, és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése és tartása minősül – ha az a beszámolóban a befektetett pénzügyi eszközök között van kimutatva.
Tekintettel arra, hogy az ellenőrzött külföldi társaság státusz megvalósulásának egyik legfontosabb, alapvető feltétele, hogy a külföldi társaságban az adóév többségében legyen belföldi illetőségű tényleges tulajdonos, így további szigorítást jelent az a tervezett módosítás. Ennek értelmében a magánszemély akkor minősül tényleges tulajdonosnak, ha a külföldi társaságban közvetve – tehát nem csak közvetlenül – rendelkezik a szavazati jogok, vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával, szemben a korábbi módosításban foglalt 25 százalékkal – tájékoztatott Veszprémi István, a Deloitte Zrt. Adótanácsadási üzletágának partnere.
A javaslat az ellenőrzött külföldi társaságban esetlegesen tulajdont szerző tőzsdei társaságokkal kapcsolatos kivételt úgy szigorítja, hogy az adott külföldi társaság csak abban az esetben nem minősül ezentúl ellenőrzött külföldi társaságnak, ha az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy – vagy annak kapcsolt vállalkozása – az adóév minden napján, legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban. Ezidáig nem volt követelmény a több éves tőzsdei jelenlét valamint a minimum 25 százalékos részesedés szerzés.
Fontos változás, hogy a szavazásra kerülő javaslat értelmében megszűnne a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, az adóévben keletkezett veszteséget a következő években engedély nélkül lehetne felhasználni, amennyiben a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezik.
A korábbi törvénymódosítás értelmében az adott, vagy kapott támogatás, térítés nélkül átadott, vagy átvett eszköz, térítés nélkül nyújtott, vagy kapott szolgáltatás, ellenérték nélküli tartozásátvállalás tételekkel a juttatást nyújtónak nem kell növelnie, míg a juttatásban részesülőnek nem lehet csökkentenie az adózás előtti eredményét. A mostani javaslat azonban egyértelműsíti, hogy ezen juttatások következtében elszámolt ráfordítások minden esetben vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek, így nem kapcsolódhat hozzájuk adóalapnövelő tétel. Nem minősül azonban elismert költségnek az ellenőrzött külföldi társaság részére adott juttatás – mondta a Deloitte szakértője.
Tekintettel a válság nyomán kialakult gazdasági környezetre, a javaslat az adózókra nézve kedvezőbb szabályokat vezet be a fejlesztési adókedvezmények tekintetében. A javaslat lehetővé teszi ugyanis, hogy az adózó a jelenértéken legalább 3 vagy 1 milliárd forint – KKV esetén legalább 500 millió forint – nagyságrendű beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezmény igénybe vételéhez a létszámot, vagy bérköltséget választása szerint a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagához viszonyítsa – nem szükséges tehát ennek bázisaként a beruházás megkezdése előtti adóév adatát kezelnie.
Átmeneti enyhítést jelentene az a szabály, amely szerint az adózó akkor sem veszíti el a jogot az adókedvezményre, ha a 2009. és 2010. adóévben nem teljesíti a létszám- vagy bérköltség-növelési feltételt, feltéve, hogy az adókedvezményt nem veszi igénybe ezen években, továbbá dolgozói létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérve nem csökkenti. Ezen választást a cégnek be kell jelentenie a Pénzügyminisztériumhoz, a felfüggesztett időszak pedig nem számít bele az adókedvezmény 10 éves igénybevételi időtartamába.
A korábban elfogadott adószabályok egyik rendelkezése volt, hogy az amnesztia szabályok alkalmazásának alapfeltétele, hogy a társaság illetve a magánszemély az amnesztiával érintett jövedelemének 50 százalékát magyar államkötvénybe fektesse. A javaslat törli az amnesztia feltételei közül a magyar állampapír vásárlására vonatkozó előírást, mivel ez a kitétel az Európai Bizottság álláspontja alapján ellentétes a tőke szabad mozgásának elvével, és hatását tekintve hátrányos a más tagállamok által kibocsátott állampapírokba történő befektetésekkel szemben. – mondta a Deloitte Zrt. szakértője.
A személyi jövedelemadót érintő változások közül érdemes kiemelni az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemmel kapcsolatos szabályokat (pl. kedvezőbb adómérték, ügyleti eredmények egymással történő elszámolhatósága). A törvényjavaslat értelmében kiterjednének minden olyan ügyletre, amely a törvényben meghatározott szolgáltatók igénybevételével köthető. Az érintett ügylet tárgya így az értékpapírokon – például befektetési jegyeken, kötvényeken, részvényeken – kívül más pénzügyi eszköz, áru és deviza is lehet. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Ilyen ügylettel összefüggésben adóbevallási és megfizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, aki az ezen ügyletből származó jövedelmét, és a vonatkozó adófizetési kötelezettségét az adóévről benyújtandó bevallásában, a befektetési szolgáltató által kiállított igazolás alapján tünteti fel. Az adót a magánszemély a módosítási javaslat értelmében a bevallás benyújtására előírt határidőn belül fizetné meg, míg a befektetési szolgáltatót adatszolgáltatási kötelezettség terhelné – emelte ki Veszprémi István.
A tartós befektetések ösztönzése céljából a jogalkotó a befektetéseken elért kamat, hozam, ügyleti nyereség tekintetében az általánostól eltérő, alacsonyabb mértékű adókulcsok bevezetését tervezi. Az adókulcsok mértéke a tartós lekötés időtartamától függően változik. Adómentes a befektetési időszak folyamán elért kamat, ügyleti nyereség (lekötési hozam), amennyiben a befektetés időtartama eléri az 5 évet. 10 százalékos adómértéket lehet alkalmazni, amennyiben a befektetés időtartama eléri a 3 évet, illetve 25 százalék az adó mértéke, amennyiben a lekötési időszakot a magánszemély a 3. év leteltét megelőzően megszakítja. A fenti szabályok olyan befektetések esetén alkalmazhatók, amelyek egyébként kamatjövedelemnek minősülnének – ilyenek a forintban denominált pénzügyi eszközök, illetve kamatozó bankbetétek is.
Forrás: Menedzsment Fórum
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
