Újévi átalakulás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium volt, Nemzetgazdasági Minisztérium lett

Orbán Viktor miniszterelnök döntésének megfelelően január 1-jétől a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új elnevezéssel, Nemzetgazdasági Minisztériumként folytatja tevékenységét – közölte a tárca.

Az átalakulás célja, hogy a minisztérium a kormányfői elvárásoknak megfelelően hatékonyan, új és innovatív szemlélettel, továbbá kibővült feladatkörrel (például kereskedelem, űriparfejlesztés, turizmus) támogassa a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a gazdasági növekedés helyreállítását – tették hozzá. Felidézték, hogy 2023 az inflációcsökkentés éve volt, a kormány egy számjegyűre szorította vissza az inflációt, ráadásul a gazdaságban is egyre több reményt keltő és biztató eredményt lehetett azonosítani a hatékony intézkedéseknek köszönhetően.

A harmadik negyedévtől kezdve újra növekedő pályára állt a GDP, sőt az unióban az egyik legnagyobb negyedéves eredményt produkálta a magyar gazdaság, a kormány novemberre 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, ami decemberre 6 százalék körülire csökkenhetett, szeptembertől újra nőnek a reálbérek, megszűnt az ikerdeficit és töretlen a bizalom a magyar gazdasággal szemben – fejtették ki.

Közölték ugyanakkor, hogy a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében további intézkedésekre van szükség. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, a mostani európai válság ugyanis nem elmúlik, hanem azt kormányzati eszközökkel le kell küzdeni. A GDP növekedését úgy lehet hosszú távon is magas szinten tartani, ha Magyarország minden növekedési tartalékát kiaknázza, támogatja és fejleszti az olyan stratégiai ágazatokat mint például a logisztika, az elektromos járműipar, a hadiipar vagy az élelmiszeripar, továbbá elősegíti a magyar nemzeti bajnokok megerősödését – részletezték.

A minisztérium szerint a gazdasági növekedés helyreállításához ezért legelőször három, ráadásul egymással összefüggő területen szükséges előrelépni, amelyek a következők: első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban és oldani kell az óvatossági motívumot.
Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat. A kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa, ehhez pedig új hitelprogramot fog kidolgozni, ami jövő év elején el is indulhat.

Harmadik lépésként tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást; el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen. Ennek érdekében a kormány új és célzott munkaerőpiaci programot fog elkészíteni – jelezték.

Mindezen célok elérése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium új és innovatív intézkedéseket fog kidolgozni a kormány számára, mindemellett továbbra is segíti a vállalkozásokat az olyan célzott programokon keresztül, mint a Széchenyi Kártya Program, a 200 milliárd forinttal újrainduló Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram vagy a közel hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program – áll a közleményben.

(MTI)