Uniós célkeresztben az adócsalók

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU is a korábbinál keményebben lépne fel az adócsalókkal szemben. A tét nagy: évente a magyar GDP tízszerese tűnik el adóelkerülés miatt. Az első lépés az lehet, hogy az automatikus információcserét kiterjesztik, csakúgy, mint azt megtették már a magánszemélyek megtakarításai esetében – írja közleményében a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda.

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az unió komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére. Az EU adóügyi biztosa a következő lépéseket emelte ki az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös uniós politika célkitűzései közül: az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítése, az EU-s adóazonosító jel bevezetése, automatikus információcsere, közös adózói charta és erőteljesebb fellépés az adóparadicsomi adótervezéssel szemben.

Amennyiben a néhány napja közzétett javaslatcsomag megvalósul, az adóelkerülésben érintettek már nemcsak a magyar, hanem más uniós tagállamok adóhatóságaitól is egyre inkább tarthatnak. Az Európai Bizottság régi szándéka, hogy harmonizált adórendszert hozzanak létre, melynek részeként közösen léphetnének fel az adóelkerüléssel szemben. A tagállamok eddig erőteljesen ellenálltak, mivel az adójog azon utolsó gazdaságpolitikai eszközök egyike, amellyel a nemzeti kormányok saját tagállamuk versenyképességének javítását egyénileg is befolyásolni tudják.

„Az adópolitikák terén az elmúlt évtizedekben csak nagyon lassú, fokozatos előrelépés történt. Bár a tagállamok ellenállása továbbra is nagy, azt gondolom, az adóügyi biztos mostani megnyilvánulása is arra utal, hogy felgyorsulhat a közös célkitűzések megvalósításának folyamata. A tervezett új feladatok egyébként az egyes tagállamokat, az uniót és az EU-n kívüli országokat egyaránt érinthetik, mindez pedig Magyarország számára is új feladatokat jelenthet majd.” – mondta el Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

A tagállamok elsődleges feladata az adóbeszedés hatékonyságának javítása. A bizottság korábban 10 tagállamot kifejezetten felszólított arra, hogy fokozottan ellenőrizze az adózókat, és ehhez technikai segítséget is felajánlott. Az adóelkerülés elleni küzdelem uniós szinten is fontos feladat, amit a tagállami adóhatóságok közötti automatikus információcsere kibővítése nagymértékben segíthet. A bizottság célja, hogy az adócsalók ne élhessenek vissza a tagállami adójogszabályok különbözőségéből fakadó előnyökkel, és ne rejtőzhessenek el az EU-n belül egy másik tagállam adóhatósága elől. Az elrettentő erőt pedig az szolgálná, ha meghatároznák uniós szinten az adóbűncselekmények büntetési tételeinek alsó határát. A bizottság mostani ígérete szerint záros időn belül ki fogja dolgozni ezen feltételeket.

„A tagállamok közötti automatikus információcsere jelenleg a magánszemélyek megtakarításai kapcsán már érvényesül. Az ennek alapjául szolgáló irányelv 2005 óta hatályos, és a bankbetétek más országokban történő elrejtését úgy kívánja megakadályozni, hogy főszabályként automatikus adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a forrásország, vagyis a kamatot fizető állam számára. Ennek megfelelően az a tagállam, ahonnan a kamatjövedelem származik, a másik országban illetőséggel bíró magánszemélyről – adókötelezettségének teljesítését segítve – információt szolgáltat az ottani hatóságnak. Az automatikus információcserében jelenleg Ausztria és Luxemburg kivételével valamennyi tagállam részt vesz”. – mondta el Dr. Békés Balázs.

Az adóügyi biztos mostani közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy az automatikus információcserét tovább kellene bővíteni más területeken is, és ki kellene terjeszteni harmadik országokra. Ezzel a jövedelmek adóparadicsomokba való mentésének lehetne elejét venni.

Megállapítható, hogy magyar adóhatóság tevékenysége jelenleg is összhangban van az uniós célokkal. Az ellenőrzések hatékonyságának javítása és az adózók fokozott felügyelete mind az adóbevételek növelését, mind a visszaélések visszaszorítását szolgálja. Nyitott kérdés ugyanakkor, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az ambiciózus célkitűzések valósággá váljanak. Várhatóan több évre lesz még szükség, míg a tervek megvalósulnak, még akkor is, ha a pénzügyi válság és a körvonalazódó fiskális integráció elősegítheti a tagállami együttműködést az Európai Unióban.

---