Uniós törekvések befolyásolják a magyar adórendszert


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kovács László, az Európai Unió vám- és adóügyi biztosa csütörtökön megerősítette, az Európai Bizottság (EB) 2008-ra leteszi a javaslatát arra a direktívára vonatkozóan, hogy milyen alapon egységesítsék az unióban a cégek által fizetett társasági adó alapját.

Kovács László elmondta: az unióban a társaságiadóalap-számítás harmonizálásának az a célja, hogy az unió piacán tevékenykedő cégek, illetve vállalatcsoportok adózását egységesebbé tegye, ezzel együtt bátorítsa a kis- és közepes cégeket az uniós piacra való lépésben.

Aláhúzta: ha elfogadják az adóalap-harmonizálást, az egyes vállalatoknak akkor is lehetőségük lenne a választásra, hogy az adott országban érvényesített, az ottani adóalapra vonatkozó előírások alapján adóznak, vagy élnek az egységesített uniós adóalap-számítás lehetőségével, azaz e szerint fizetik a társasági adót.

A vám- és adóügyi biztos arról is szólt, hogy az unióban olyan méreteket öltött az adócsalás – amelynek összegét Kovács László mintegy 200-250 milliárd euróra tette a becslések alapján –, hogy az EB csomagot tervez kidolgozni az adócsalások visszaszorítására az EU-ban.

Áfa és gépjárműadó

Kovács László szerint az idén várhatóan nyugvópontra kerül az a vita, amely a szolgáltatások után fizetett áfáról szól. Az eldőlni látszó vita kimenetele szerint a jövőben várhatóan az igénybevétel helye szerint kell majd a szolgáltatások után megfizetni az áfát. Eddig a szolgáltatások kibocsátó helye szerinti áfázás volt a gyakorlat. Az új szabályozás várhatóan 2010. január elsejétől lép majd hatályba az integrációban.

Arról is beszélt, hogy mind a gépjárműadózásban, mind az energiaadózásban egyre nagyobb teret kell majd kapnia annak, hogy az adott gépkocsi vagy energiatermelő hely mennyire szennyezi a környezetet tételesen, mennyi a szén-dioxid-kibocsátása.

Kovács László kiemelte: az unió nem abban érdekelt, hogy csökkenjen az egyes országokban a polgárok adóterhelése, vagy abban, hogy az államok adóbevétele nőjön. Az EU adópolitikájának alapja az, hogy az integráció versenyképessége javuljon, az energiapolitikájában a környezetvédelmi szempontokat is érvényesítse, és hogy a klímaváltozás gyors ütemét az adózás révén is igyekezzen az integráció lefékezni – mondta.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.