Utazók jogai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A többnapos tavaszi ünnepek és a nyár közeledtével egyre többen tervezgetnek utazást. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének közleménye felhívja a figyelmet, hogy mire figyeljünk az utazási szerződés megkötésekor, és milyen jogokat érvényesíthetünk az utazási irodával szemben.

A 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az utazási szerződést kötelező írásba foglalni, és annak egyik példányát át kell adni az utasnak. A közlemény hangsúlyozza, hogy nem ugyanazok a jogok illetik meg az utazni vágyókat, ha az utazás különböző alkotóelemeit (pl.: utazás, út egyes állomásain való tartózkodás, szállás, étkezés, idegenvezetés, szórakozás, egyéb turisztikai szolgáltatás) egy utazási csomag keretében veszik igénybe (tehát az alkotóelemek közül minimum kettőt), vagy külön rendelik meg az egyes elemeket. A szigorúbb – a fogyasztóknak jelentősebb jogokat biztosító- előírások csak akkor illetik meg az utazókat, ha utazási csomagban rendelik meg a szolgáltatást.

Elállás a szerződéstől

Gyakori kérdés, hogy elállhat-e az utas, vagy az utazási vállalkozó a szerződéstől. Az utazási vállalkozó legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal állhat el írásban tett nyilatkozatával, ilyenkor az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt. Amennyiben helyettesítő szolgáltatás nyújtására az utazási vállalkozó nem képes, vagy az utas nem tart rá igényt, akkor az utas követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését és a díj után évi 20 %-os kamat megfizetését. Bizonyos esetekben az utas az elállás következtében felmerült kárának megtérítésére is igényt tarthat.

Az utas az utazás megkezdése előtt írásbeli nyilatkozatával bármikor elállhat a szerződéstől. Amennyiben saját érdekkörében felmerült ok miatt áll el az utazás megkezdése előtt kevesebb, mint 35 nappal, akkor az utazási vállalkozó megfelelő kártalanítást igényelhet, melynek összege nem haladhatja meg az utas által fizetendő részvételi díj összegét.

Panaszok

Az egyesület tapasztalatai szerint a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy mi a teendőjük abban az esetben, ha panaszuk van az utazással, szállással, ellátással kapcsolatosan. Első és legfontosabb teendő, hogy az utazási iroda által biztosított idegenvezetőt keressük meg panaszunkkal, és vetessünk fel vele jegyzőkönyvet, melynek egy példányát meg kell kapnunk. Az utazási irodának az idegenvezetőn keresztül meg kell próbálni ott a helyszínen rögtön orvosolni a panaszt. Ez történhet akár másik szálláshely biztosításával is.
Amennyiben az idegenvezető nem hajlandó panaszunkról jegyzőkönyvet felvenni, akkor is írjuk azt le azzal a megjegyzéssel, hogy a jegyzőkönyv felvételét az idegenvezető kérésünk ellenére elutasította, és utastársainkkal írassuk alá. Ezen kívül mindenképpen érdemes fényképeket vagy videofelvételt is készíteni, amivel a későbbiekben itthon tudjuk bizonyítani panaszunkat.

Amint hazaérkeztünk, haladéktalanul jelezzük az utazási irodának panaszunkat, és ha ezt követően sem rendeződik megnyugtatóan az ügy, akkor a békéltető testülethez lehet fordulni.

Forrás: Jogifórum


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]