Üzleti biztosítások és az szja

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünk a kifizető által magánszemély javára kötött biztosításból származó jövedelmek adókötelezettségét tárgyalja, amikor már a díjfizetés időpontjában is adófizetési kötelezettség keletkezhet. Megismerkedünk az ily módon kötött biztosítás alapján nyújtott biztosítói teljesítések adókötelezettségével is. Bemutatjuk az ún. teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás speciális adózási szabályait, melyek 2018. január 1-jétől módosultak, valamint foglalkozunk a gazdálkodó szervezetek által kötött felelősségbiztosítások utáni adókötelezettséggel is.

5. Magánszemélynek nem minősülő más személyek által kötött biztosítások

A címben jelzett magánszemélynek nem minősülő más személyek (a továbbiakban: más személy) alatt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) alapján kifizetőnek minősülő személyeket és a kifizetőnek nem minősülő személyeket (pl. külföldi gazdálkodó szervezetek) értjük.

Az előzőek szerinti más személy által szerződőként fizetett biztosítási díj számviteli elszámolása (a más személynél):

–   vagy végleges vagyonvesztés (és ezzel egyidejűleg a biztosított magánszemélynél adómentes vagy adóköteles jövedelem), ha

=   a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje magánszemély (és nem a díjat fizető más személy), vagy

=   kockázati biztosításról van szó (a kockázati biztosítás díja/díjrésze a kedvezményezett személyétől függetlenül költségként számolható el);

–   vagy biztosítóval szembeni követelés (követelésként nyilvántartott biztosítási díj esetében fogalmilag kizárt a biztosított magánszemély jövedelemszerzése), ha a kockázatinak nem minősülő biztosítás esetében a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje a szerződő és díjfizető más személy.

5.1. Adómentes díjú biztosítások, bevételnek nem minősülő biztosítási díjak
5.1.1. Kockázati biztosítások

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 6.3. alpontja alapján adómentes a kockázati biztosítás más személy által – az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan – fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), ide nem értve, ha a biztosítási díj az Szja tv. 1. számú mellékletének más pontja szerint adómentes.

5.1.1.1. Mely biztosításokra vonatkozhat az adómentesség?

Az Szja tv. alkalmazásában kizárólag a személybiztosítások minősülhetnek kockázati biztosításnak (vagyis pl. egy vagyonbiztosítás nem) (Szja tv. 3. § 91. pontjának nyitó mondata). A személybiztosítások közé az élet-, a baleset- és betegségbiztosítás tartozik (Szja tv. 3. § 90. pont). Ha egy adott élet-, baleset- vagy betegségbiztosítás kielégíti a kockázati biztosítás (Szja tv. 3. § 91. pont) kritériumait (magyarázatát lásd a biztosítási fogalmaknál), akkor ezen biztosításra az Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontjában szereplő rendelkezés alkalmazható.

5.1.1.2. Az adómentesen fizethető biztosítási díj

A biztosítási díj díjfizetési gyakoriságától függetlenül (ami lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves) az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel fizetett biztosítási díj egy hónapra jutó összegét kell viszonyítani – az Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontjában – a minimálbér 30 százalékához (ez 2015-ben 31 500 Ft), és ennek alapján határozandó meg a kockázati biztosítás díjának adómentes és adóköteles része. Egy kifizető által ugyanazon biztosítottra kötött, több, kockázatinak minősülő biztosítási szerződés esetén a biztosítási díjakat össze kell számolni. Ha a biztosítási díjnak van adóköteles része [amely kifizetői díjfizetést feltételezve az Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján kifizetői adózás mellett egyes meghatározott juttatásként adóköteles], akkor a díjfizetés időpontjában kell rendezni az adókötelezettséget az összes adóköteles díjrész után.

5.1.1.3. Az ún. csoportos biztosítások

Az Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontja szerinti adómentesség nemcsak egyedi (egyéni) személybiztosításokra, hanem csoportos biztosításokra (pl. csoportos egészségbiztosítás) is értelmezhető. A munkáltató által a munkavállalók javára kötött csoportos biztosítás esetén a munkáltató a munkavállalói állományon belül eltérő tartalmú biztosítói szolgáltatás(ok)ban részesülő csoportokat képezhet (pl. egy egészségbiztosítás esetén úgy, hogy más szolgáltatásban részesülnek a fizikai dolgozók, és másban az irodai alkalmazottak). Az előbbi csoportos biztosítás esetén az azonos szolgáltatási tartalom – mint csoportképző ismérv – alapján kell meghatározni az egy főre jutó biztosítási díjat, vagyis az azonos tartalmú szolgáltatásban részesülő személyek számával kell elosztani az ezen személyekre tekintettel fizetett biztosítási díjat (díjrészt).

5.1.1.4. A kockázati biztosításokkal összefüggő átmeneti rendelkezés

A 2013-tól megszigorított kockázati biztosítási díj fogalmával összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a 2013. január 1-je előtt – adómentes díjú biztosítás alapján magánszemélynek – adott (2013 előtt realizált) engedmény (díjvisszatérítés, más vagyoni érték) nem rontja el a kockázati biztosítást [Szja tv. 84/W. § (4) bekezdés a) pont].

5.1.2. A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) rendszeres díja

Az Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. alpontja szerint – összeghatár nélkül – adómentes a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) rendszeres díja. Ezen életbiztosítási módozat jelenlegi és jövőbeni adókötelezettségével a 6. fejezetben foglalkozunk.

5.1.3. Felelősségbiztosítás díja

Az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába került felelősségbiztosítások személyi jövedelemadó-vonzatáról [Szja tv. 4. § (2a) bekezdés b) pont] a 7. fejezetben írunk.

5.1.4. Utasbiztosítás díja

Az utasbiztosítások az utazás során felmerülő kockázatokra nyújtanak fedezetet. Az utazás során az utas megbetegedhet, baleset érheti, vagy a vagyontárgyaival (poggyász) összefüggésben merülhetnek fel káresemények. Az utasbiztosítások az utas utazás során bekövetkező – betegségi vagy baleseti eredetű – halálára is fedezetet nyújthatnak, mint ahogyan az utasbiztosítás kiterjedhet az utas által az utazás során másoknak okozott károk és az azzal kapcsolatos eljárási költségek megtérítésére is. A biztosító szolgáltatása lehet pénzbeli és természetbeni is (assistant).

Az utasbiztosítás magánszemély által fizetett díja értelemszerűen semmilyen adókötelezettséget nem vált ki. Az utasbiztosításokkal kapcsolatosan adózási kérdés csak egy esetben merülhet fel: akkor, ha a magánszemély biztosítottra más személy (nem magánszemély) köt biztosítást, és annak díját a szerződő más személy fizeti. Életszerű és normális helyzetben ez akkor fordul elő, amikor egy munkáltató, kifizető a munkavállalóját munkavégzés, tevékenység ellátása céljából utaztatja kiküldetés (kirendelés), külföldi kiküldetés, külszolgálat keretében. Ebben az értelemben az utasbiztosítás díját – ugyanúgy, mint például a repülőjegy, a szálláshely árát vagy a konferencia részvételi díjának megfizetését stb. – az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján nem kell bevételként figyelembe venni a biztosított magánszemélynél, hiszen az utasbiztosítás megvásárlásával a munkáltató, kifizető nem tesz mást, mint hogy – jogszabályban előírt kötelezettségének eleget téve – a munkavégzés feltételeit megteremti.

Értelemszerűen adódik a válasz, hogy amennyiben a magánszemély utazása magánjellegű, akkor a munkáltató, kifizető által kötött utasbiztosítás díja a biztosított magánszemély jogcím szerint adózó összevonandó jövedelmének minősül.

5.2. Adóköteles díjú biztosítások

Az Szja tv. adóköteles biztosítási díjra vonatkozó meghatározását [Szja tv. 3. § 89. pont] figyelembe véve, ha egy adott biztosítás díja az Szja tv. 1. számú melléklete alapján nem adómentes, akkor annak díja a díjfizetés időpontjában adóköteles.

Az előzőeket figyelembe véve jellemző adóköteles díjú biztosításnak minősülnek:

–   a vegyes (felhalmozási, megtakarítási típusú) életbiztosítások (pl. haláleseti és elérési, úgynevezett vegyes életbiztosítás, ideértve a nyugdíjbiztosítást és a járadékbiztosítást is), ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) rendszeres díját (annak ellenére sem, hogy az valójában egy vegyes biztosítás), mert ahhoz adómentes jogcím (Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. alpont) kapcsolódik;

–   a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) elvárt díjon felül fizetett eseti vagy egyszeri díja (Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. alpont);

–   a magánszemély érdekét szolgáló kárbiztosítások (vagyon és követelés); az e körbe tartozó biztosítási díjak jogviszony szerint adókötelesek.

A kifizetőnek minősülő személy által kötött adóköteles díjú személybiztosítás az Szja tv. szerinti egyes meghatározott juttatásként – azaz kifizetői adózás mellett – adóköteles [Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pont]. A kifizető a biztosítási díj 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet (a juttatás közterhe 51,17 százalék).

A kifizetőnek minősülő más személy által nem szerződőként fizetett adóköteles biztosítási díj jogviszony szerint adóköteles.

A külföldinek minősülő más személy által kötött adóköteles biztosítás díja is jogviszony szerint adóköteles.

5.3. A több kockázatra kiterjedő biztosítások

Ha egy személybiztosítás kockázati és kockázatinak nem minősülő biztosítási elemet egyaránt tartalmaz (ilyen pl. egy klasszikus vegyes életbiztosítás), akkor a biztosítás igazoltan elkülönített kockázati biztosítás díjrésze (lásd a kockázati biztosítás fogalmát) a törvényi összeghatárig adómentes (Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpont), a felhalmozási díjrész – a lejárati szolgáltatás kedvezményezettjétől függően – vagy adóköteles (ha e szolgáltatás kedvezményezettje magánszemély, tehát nem a díjfizető), vagy követelésként kell azt nyilvántartásba venni (ha a kedvezményezett maga a díjfizető kifizető).

5.4. A jövedelemnek nem minősülő biztosítási díj

Az Szja tv. az adóköteles biztosítási díj fogalmával összefüggésben rögzíti, hogy nem szerez bevételt a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában, ha a biztosító teljesítésére – korlátozások nélkül – a díjat fizető személy jogosult [Szja tv. 7. § (1a) bekezdés]. A „korlátozások nélkül” fordulat utal arra, hogy nemcsak abban az esetben nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosítói szolgáltatásokra kedvezményezettként a díjat fizető személy (kifizető) a jogosult, hanem abban az esetben sem, ha a biztosítói szolgáltatások kedvezményezettje ugyan magánszemély, de a biztosított magánszemély előre lemond a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) biztosított jogairól (a szerződő helyébe történő belépés jogáról, a szerződővel együtt történő kedvezményezett-jelölés jogáról), és ezért a biztosításban megtestesülő befektetéshez a kifizető korlátozás nélkül hozzáférhet (például a szerződés megszüntetésével). De megfordítva, a „korlátozások nélkül” szövegrész azt is jelenti, hogy bár a szerződő az, aki a biztosítási szerződést megszüntetheti (és aki jogosult a visszavásárlási értékre), de ilyen esetben a biztosított magánszemély a Ptk. rendelkezése alapján a szerződés megszűnése előtt a biztosítóhoz tett egyoldalú nyilatkozatával a szerződő helyébe léphet. Ezzel a jogával korlátozhatja a kifizetőt abban, hogy a biztosításból kivonható vagyoni értéket megszerezze. Erre tekintettel – amennyiben a biztosítás kedvezményezettje a magánszemély (amit szintén csak a biztosítottal egyetértésben tud megváltoztatni a kifizető) –, az életbiztosítás díja a magánszemély biztosított jövedelmének minősül, és a biztosítási díj értelemszerűen a kifizető vagyonában végleges vagyonvesztést jelent (amit személyi jellegű ráfordításként kell elszámolni).

Az előzőeket figyelembe véve, nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély pl. egy gazdálkodó által magánszemély javára kötött vegyes életbiztosítás esetén (a vegyes életbiztosítás akkor is fizet, ha a biztosított személy a biztosítás tartama alatt meghal, de akkor is, ha a biztosítási tartam végén életben van), ha a haláleseti kedvezményezett a biztosított személy érdekkörébe tartozó magánszemély, míg a lejárati szolgáltatás kedvezményezettje maga a díjat fizető gazdálkodó. A példa szerinti esetben a vegyes életbiztosítás díjának fizetése időpontjában a biztosított magánszemély a haláleseti szolgáltatásra jogosító biztosítás (kockázati biztosítás) díja erejéig adómentes jövedelmet szerez (ha az elkülönített), míg a lejárati szolgáltatásra vagy visszavásárlásra jogosító biztosítási díjrész vonatkozásában nem szerez bevételt (ugyanis a biztosító teljesítésére maga a díjat fizető gazdálkodó jogosult). Az ilyen biztosítási díjat (a felhalmozási díjrészt) a más személy követelésként köteles kimutatni.

Jelezzük, hogy a bemutatott esetben egyes biztosításjogi cselekmények (szerződésmódosítások) hatást gyakorolnak az adókötelezettségre (lásd az 5.5.2.1. pontban leírtakat).

5.5. Szerződésmódosítások

Jellemzően előforduló szerződésmódosításnak tekinthető, ha a biztosítás tartama alatt a biztosítási szerződés alanyaiban (szerződő, biztosított, kedvezményezett) változás következik be. Egyéni (tehát nem csoportos) személybiztosítások esetében a biztosított-csere (biztosításszakmai szempontból) jellemzően kizárható. Ezzel szemben csoportos biztosítások (pl. egy csoportos életbiztosítás) esetében a biztosítotti kör változása a dolog természetéből fakadóan magától értetődő esemény.

Magánszemély által kötött biztosítások esetében a szerződőváltás vagy a kedvezményezett személyének megváltoztatása nem bír adójogi relevanciával (kivéve a nyugdíjbiztosítások állami támogatását). A más személy által magánszemély javára kötött biztosítások esetében a szerződőváltás vagy a kedvezményezett magánszemélyek cseréje – figyelemmel a következőkben leírtakra – a személyi jövedelemadóban nem minősül adóztatási pontnak.

5.5.1. A szerződőváltás főszabály szerint nem minősül adóztatási pontnak

A 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. – a biztosítási szerződések általános szabályai között – kimondja, hogy amennyiben a „biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős (például az adott havi díj mindkettőjüktől követelhető vagy osztozkodhatnak rajta). A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni”.

Az Ptk. által az előzőek szerint explicite módon kimondott elszámolási szabályok azért okozhattak 2014-ben értelmezési bizonytalanságot (vagyis, hogy keletkezik-e adókötelezettség a szerződőváltáskor, ha a szerződő helyébe lépő biztosított magánszemély az eredeti szerződő által javára fizetett biztosítási díjat az eredeti szerződő részére nem téríti meg), mert az Szja tv.-re vonatkozó jogértelmezés a korábbi években (alapesetben sem jelenleg, sem a jövőben) a szerződőváltást nem tekintette adóztatási pontnak (bár ez az értelmezés a törvény szövegéből nem volt egyértelműen kiolvasható). Az Szja tv. ugyanis a biztosításból származó jövedelmeket a díjfizetés időpontjában és a biztosítói teljesítés időpontjában adóztatja, a szerződőváltást ugyanakkor – főszabály szerint – nem tekinti adóztatási pontnak.

Az előbbi értelmezési bizonytalanság eloszlatása érdekében az Szja tv. 2015. január 1-jétől kimondja, hogy a szerződőváltás (alapesetben, a következő pontban ismertetett két kivételtől eltekintve) még abban az esetben sem minősül adóztatási pontnak, ha a magánszemély a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg [Szja tv. 7. § (1c) bekezdés]. Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy ez az előírás már a 2014. évre is alkalmazható [Szja tv. 84/ZS. § (3) bekezdés].

5.5.2. Adófizetési kötelezettséget eredményező szerződőváltások
5.5.2.1. Az 5.4. pont szerinti esetben a biztosító teljesítésére magánszemély válik jogosulttá

Ha a jelen írás 5.4. pontja szerinti biztosítási jogviszony (amikor a biztosítás díját követelésként kell kimutatni, mert a kedvezményezett maga a díjat fizető kifizető) úgy módosul, hogy a biztosító teljesítésére (lejárati szolgáltatására) már a biztosított (vagy más magánszemély, de nem a díjat fizető más személy) válik jogosulttá (ideértve azt az esetet is, amikor a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép, tekintettel arra, hogy ebben az esetben már egyedül jelölhet kedvezményezettet), akkor a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig megfizetett díja (ide nem értve a kockázati biztosításra tekintettel fizetett elkülönített díjrészt, mert az adómentes) a szerződés módosításának időpontjában egy összegben válik adóköteles biztosítási díjjá a biztosított magánszemélynél [Szja tv. 9. § (3a) bekezdés].

A példabeli esetben a szerződőváltás egyben adóztatási pontnak is minősül, mely kivételre az Szja tv. 7. § (1c) bekezdésének rendelkezése utal is.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex
A csomag tartalma: – Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex Rendelje meg most >>

5.5.2.2. Kockázati biztosítás esetében magánszemély válik jogosulttá a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre

Visszautalva a kockázati biztosítás fogalmánál leírt magyarázatra, ha a más személy (pl. kifizető) által kötött kockázati biztosítás esetében – egy szerződőváltást követően – utóbb magánszemély válik jogosulttá a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre (pl. díjvisszatérítésre), akkor a biztosítói kedvezményre való jogosultság megnyíltának időpontjában (vagyis amikor a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép) a magánszemély megszerzi a korábban befizetett teljes biztosítási díjjal megegyező összegű (kifizető esetében egyes meghatározott juttatásként) adóköteles jövedelmet [Szja tv. 3. § 91. pont, 9. § (3b) bekezdés]. A szerződőváltás ebben az esetben is adófizetési kötelezettséget eredményez (tehát adóztatási pontnak minősül).

Álláspontunk szerint a jogalkalmazást segítené, ha az Szja tv. 7. § (1c) bekezdésének rendelkezésében (olyan kivételként, amelyhez szerződőváltás esetében adóztatási pontot rendel a törvény) ez az eset is – miszerint, ha a más személy által kötött kockázati biztosításból biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre utóbb magánszemély válik jogosulttá – nevesítésre kerülne.

5.6. Biztosítói teljesítések adókötelezettsége

Mindenekelőtt érdemes hangsúlyozni, hogy – értelemszerűen – nem szerez bevételt a magánszemély, ha a biztosítói teljesítés (biztosítási összeg, visszavásárlási összeg, díjvisszatérítés stb.) jogosultja (szerződőként vagy kedvezményezettként) a szerződő és díjat fizető más személy (pl. kifizető).

5.6.1. Adómentes biztosítói szolgáltatások, összeghatárhoz kötött adómentesség

A más személy által kötött biztosítások alapján megvalósuló biztosítói teljesítések közül adómentes szolgáltatásnak minősül a kedvezményezett magánszemély részére nyújtott

–   haláleseti kifizetés;

–   a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott balesetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás, figyelemmel a jövedelmet pótló szolgáltatás következőkben bemutatott – törvényi összeghatár feletti – adókötelezettségére;

–   a nyugdíjbiztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatás (feltéve, hogy a kifizetés megfelel a nyugdíjbiztosítás és a járadékbiztosítás Szja tv. szerinti fogalmában foglalt feltételeknek) [Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c) pont].

5.6.2. A baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás

A kockázati biztosítás alapján biztosítási eseményre tekintettel történő biztosítói teljesítések (biztosítói szolgáltatások) – főszabályként és jellemzően – adómentesek.

A baleset- és betegségbiztosítások esetében részben kivételt jelentenek a jövedelmet pótló szolgáltatások (kifizetések), feltéve, hogy a biztosítási díjnak a díjfizetés időpontjában volt az Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontja szerinti adómentes díja (a kifizető által fizetett kockázati biztosítási díj esetében erről van szó).

A biztosító által nyújtott jövedelempótló szolgáltatás napi 15 ezer forintig adómentes, a jövedelempótló kifizetés napi 15 ezer forintot meghaladó része ugyanakkor – az elmaradt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint – adóköteles (az adóterhelés jellemzően megegyezik az egyéb jövedelem adóterhelésével, ha nem adómentes jövedelem pótlásáról van szó).

Az Szja tv. értelmében a napi térítéses szolgáltatásokat (az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget) is jövedelempótlónak kell tekinteni.

A napi 15 ezer forintos összeghatárt biztosítási szerződésenként (a kapcsolódó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni [Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont b) pont, 6.7. alpont c) pont].

5.6.3. Kamatjövedelemként adóköteles biztosítói teljesítések

A más személy (pl. kifizető) által kötött biztosítások esetében kamatjövedelemként adóköteles a magánszemélyt megillető biztosítói teljesítések közül

–   a lejárati szolgáltatás;

–   a maradékjog alapján teljesített kifizetés (erre akkor lehet jogosult, ha a magánszemély az eredeti szerződő helyébe lépett);

–   a nyugdíj- és járadékbiztosítás alapján nyújtott, adómentesnek (tehát nyugdíjszolgáltatásnak) nem minősülő biztosítói teljesítés; továbbá

–   a jogviszony feltételei és körülményei alapján a kockázati biztosítás fogalmát ki nem elégítő biztosítás alapján járó biztosítói teljesítés.

6. A WL biztosítás speciális adózási szabályai

Elöljáróban (ismétlésként) megjegyezzük, hogy magánszemély szerződők esetében – e biztosítási módozatra vonatkozóan – nincsenek speciális szabályok az Szja tv.-ben, e biztosítás egy vegyes biztosításnak minősül (tehát nem tekinthető kockázati biztosításnak).

Az Szja tv. 2013. január 1-jétől kísérletet tett arra, hogy a személybiztosítások adókötelezettségét azok közgazdasági tartalma alapján határozza meg. Közgazdasági alapon és polgári jogi értelemben beszélhetünk kockázati biztosításokról és kockázati biztosításnak nem minősülő biztosításokról. A kockázati biztosítások (leegyszerűsítve) kizárólag a sajnálatos biztosítási esemény (halál, baleset, betegség) bekövetkeztekor nyújtanak szolgáltatást. A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (amelyek felhalmozási, megtakarítási típusú biztosítások) esetében biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van a biztosításból vagyoni érték kivonására. Ilyen biztosításnak minősül pl. egy nyugdíjbiztosítás, egy járadékbiztosítás, de a címben jelzett teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) is.

A kockázati biztosítások kifizető által fizetett díjához (havi értékbeli korlát beiktatásával) a jogalkotó adómentességet rendelt (Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpont), továbbá a kockázati biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás jellemzően adómentes (Szja tv. 1. számú melléklet 6.6–6.7. alpont).

A kockázati biztosításnak nem minősülő személybiztosítások más személy által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adóköteles (kifizető esetén egyes meghatározott juttatásként, kifizetőnek nem minősülő, pl. külföldi gazdálkodó esetén az összevont adóalapba tartozó jövedelemként). A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítás alapján nyújtott biztosítói teljesítés (kivéve az adómentes szolgáltatásokat, pl. a haláleseti szolgáltatást vagy a nyugdíjszolgáltatást) kamatjövedelemként adózik.

Egyetlen – egyébként tőkegyűjtéses – biztosítási konstrukcióra (módozatra) nem érvényesek az előzőekben elmondottak. Ez a konstrukció a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (az Szja tv. szóhasználatával élve kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás, angol nevén whole life, röviden: WL). Bár a WL az Szja tv. kockázati biztosításra vonatkozó fogalma (Szja tv. 3. § 91. pont) értelmében nem tekinthető kockázati biztosításnak (hiszen van visszavásárlási értéke), ezen biztosítás más személy (pl. kifizető) által fizetett rendszeres díjához a jogalkotó adómentes jogcímet rendelt (Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. alpont).

 

Kurucz Attila az Adó szaklap 2015/8 számában megjelent cikkéből megismerheti a WL biztosítás speciális adózási szabályait, a kifizetők által kötött felelősségbiztosítások utáni adókötelezettségeket és az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat is.

---