Vállalkozóbarát adórendszer kell

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ráfér a reform a magyar adórendszerre és a versenyképesség erősítése a magyar gazdaságra. Ezzel a megállapítással indította nyilatkozatát Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke, többször is értésre adva, hogy a költségvetés rendbetételét maguk is prioritásnak tartják. Ennek mikéntjéről azonban másként vélekedik a BKIK, mint a kormány: a gazdasági versenyképesség erősítésére biztosítana több erőforrást.

A növekedés terén a környező országok sorra elrobognak mellettünk – érvelt javaslatuk mellett a kamarai vezető. Ma már ott tartunk, hogy az Európai Unió régi, lényegesen fejlettebb tagállamainak is jobb növekedési mutatói vannak, mint Magyarországnak. Szerinte kimondottan veszélyesre fordult a helyzet azzal, hogy a magyar gazdaság előirányzott 4,5 százalékos tempója a felére esett viszsza, mert így igencsak mélypontról indulva kell utolérni a versenytársakat.

Tetézi a gondokat a növekedést, a gazdasági innovációt és a kreativitást visszafogó adórendszer, amely egy egyszerű vállalkozó számára nehezen érthető és értelmezhető. Ez a rendszer 1988-as kialakítása óta valóságos dzsungellé vált. A kiskapuk bezárásával észrevehetően egyre szigorodó feltételekkel működik, ám már akkor is hozzá kellene nyúlni, ha az adómértékkel elégedettek lennénk – mondta Vadász György.

Riasztónak minősítette az állam – ideértve a több mint 3200 önkormányzat – ˝drágaságát˝, 51 százalékos újraelosztó igényét. Miközben az Európai Unióban köztudottan nem számítanak egészséges jelenségnek a magas bér- és jövedelemterhek, az EU25 átlagánál 5 százalékkal nagyobbak a magyar mutatók. E téren lenne miből megtakarítani, amit át lehetne csoportosítani a versenyképességre. Magyarországnak már túl sokba került a pártkatonák finanszírozása – jegyezte meg a BKIK alelnöke. Finnország példáját említette, ahol három és félszer nagyobb területen 403 önkormányzat működik, úgy tűnik, az 5,2 millió lakos megelégedésére.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy irritálóan kevés az adófizető Magyarországon. A rendszerváltás kezdetén másfél millió munkavállaló ˝eltűnt˝ a gazdaságból, és az egymást követő kormányoknak azóta sem sikerült visszacsalogatni őket.
A foglalkoztatás terhe ráadásul a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) nehezedik, két szempontból is: egyrészt nettó foglalkoztatóként a versenyszférában dolgozók kétharmadának biztosítják a megélhetést, másrészt ˝nyögik˝ a magas adóterheket. A kettészakadt gazdaságban a külföldi tulajdonú cégek az export és a növekedés motorjai. Senki sem segít a vállalkozásoknak megkapaszkodni: rendre eszköz- és forráshiánnyal küzdenek, s ez korlátozza beszállítói és jövedelemtermelő képességüket.

Ha nem változtatunk 2008-tól az adórendszeren, akkor nagy veszély fenyegeti a gazdaságot – figyelmeztetett Vadász György. A BKIK ezért tette meg javaslatait az adóátcsoportosításokra, amelyek nem kockáztatják a költségvetés egyensúlyának prioritását. Ezek közé tartozik az olcsóbb, takarékosabb állam, a fogyasztási adók emelése. Az általános forgalmi és a jövedéki adó emelésével együtt járó arányos bevételnövekedéssel párhuzamosan csökkentenék a bér- és jövedelemadó-terheket. A kormány részéről hiba volt az áfa 25-ről 20 százalékra mérséklése, mert évente 280 milliárd forinttal rövidíti meg az államkasszát. A BKIK 22-23 százalékra visszaemelné ezeket a kulcsokat. Egyidejűleg újragondolásra javasolja a vagyoni típusú adóztatás rendszerét; kiderült ugyanis, hogy elhibázott a luxusadó, s az ingatlanadóval kapcsolatos elképzelések sem állnák ki a gyakorlat próbáját. Eredetileg arról volt szó, hogy senki sem megy szabadságra: egyeztetéssel telik el a nyár, ám a kormány most is csak lebegteti a gazdaság talpra állításához szükséges intézkedések meghozatalát – állapította meg végül a BKIK általános alelnöke.

Forrás: Világgazdaság

---