Varga Mihály: a kincstár 2 milliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról, Budapest csődben van
Döntött az ítélőtábla, a főpolgármester nem mentesül az adófizetés alól – írta a pénzügyminiszter kedden a Facebook-oldalán.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megkezdi az MSZP parlamenti frakciójával az egyeztetést a jövő évi költségvetés fő számairól Bajnai Gordon kormányfő. A 2010-es büdzsé kerete gyakorlatilag már elkészült: a makrogazdasági pálya ismert, a szaktárcákat pedig a múlt hét végéig kötelezte a Pénzügyminisztérium arra, hogy küldjék meg a normaszöveg-javaslatot. Miután jövőre választások lesznek, nagy kérdés, hogy a szocialisták belemennek-e a válságköltségvetésbe, vagy a voksszerzés reményében engedményeket csikarnak ki a kormánytól.
Ami biztos: több lazítást nem enged hazánknak a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Magyarország fő finanszírozójának elvárása, hogy az államháztartási hiánycél 3,8 százalékos legyen – ezen a téren, a válságra történő hivatkozással, egyszázalékos puhítást már engedélyezett korábban az IMF. Nagypolitikai kérdés lett, hogy 2010-ben 120 milliárd forintot spórolna meg a kabinet az önkormányzati szférában, illetőleg a közösségi közlekedés (többek között MÁV) terén – a múlt pénteki kormányszóvivői bejelentés alapján – hetvenmilliárd forintot csípne le az állam költségcsökkentés apropóján.
A szaktárcáknak a múlt hét végéig kellett elküldeniük a Pénzügyminisztériumnak a róluk szóló normaszöveget, annak részletes indoklásával együtt. A minisztériumoknak a 2009-es megszorítások számait kellett figyelembe venniük, mikor a 2010-es számaikat megtervezték. Az ezen a területen „”mérhető”” zárolás összege mintegy 180 milliárd forintra rúg. A kormány azt tervezi, hogy szeptember 8-án, még a parlament őszi ülésszakának kezdete előtt benyújtja az Országgyűlésnek a 2010-es büdzsét.
Miután a magyar gazdaság még jövőre is recesszióban lesz, elméletileg válságköltségvetéssel kellene kirukkolnia a kormánynak. Ám Csaba László közgazdász szerint nem az a kérdés, hogy a következő időszakban milyen válságellenes intézkedéseket tud produkálni a Bajnai-kormány, hanem az, hogy a világgazdaság növekedése magával tudja-e majd húzni Magyarországot. A fő veszély az, hogy 2010-ben és 2011-ben, amikor a világ meglódul, nem fog minket automatikusan magával húzni, ugyanis szerkezeti reformok nem készültek – hangsúlyozta a Közép-európai Egyetem tanára. Szerinte benne van a levegőben egy választási jellegű büdzsé kivitelezése is, hiszen az MSZP-ben ilyenkor mindig előretör a szociális platform. A professzor a jövő évi adóváltozások kapcsán kitért arra is, hogy ő a Nemzetközi Valutaalapnak bemutatott szakrális áldozatnak tekinti a vagyonadót. Hozzátette: az adónem bevezetése átgondolatlan lépés volt, szerinte a következő négy-öt évben egyetlen forint bevételt sem hoz majd az államnak.
Még durvább megszorítások
A Fidesz szerint a jövő évi költségvetés még durvább megszorításokat tartalmaz majd, mint azt eddig bárki is gondolta volna. Az MSZP-s kormányzat a gazdaság élénkítése és a munkahelyek teremtése helyett kizárólag a pénzek elvonásában gondolkodik. Az ellenzéki párt szerint a közlekedés területéről elvett hetvenmilliárd forintot úgy fogják kigazdálkodni az állami cégek, hogy a jegyek, a bérletek árait drasztikusan megemelik, és várhatóan autóbusz-, illetve vasútvonalakat szüntetnek meg. Az önkormányzati szférát érintő 120 milliárdos elvonás is az embereken fog csattanni, hiszen az önkormányzatok ezt a pénzt úgy tudják kigazdálkodni, hogy pénzeket vonnak meg az iskoláktól, a szociális intézményektől és a közigazgatásban dolgozóktól.
Forrás: Magyar Hírlap Online
Döntött az ítélőtábla, a főpolgármester nem mentesül az adófizetés alól – írta a pénzügyminiszter kedden a Facebook-oldalán.
Marokkóban az áfát 1986 áprilisában vezették be; az adó négykulcsos, az általános kulcs 20 százalékos. Ismertetjük a részleteket.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!